Levéltári Közlemények, 4. (1926)
Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Kossányi Béla: Az új német birodalmi levéltár / 241–246. o.
KISEBB KÖZLEMÉNYEK 241 építettek, amely minden emeletet három nagyobb raktárteremre oszt fel. A legtöbb emeleten ezenkívül még két kisebb raktárhelyiség is épült. A helyiségek padlózata linoleummal letakart vasbeton. Az épület támasztószerkezetéül a raktárak pincéig leépített vasállványzatát használták fel, ez tartja a tetőzetet is. Az iratokat és a diplomatikai osztály dobosait mozgatható polcokon helyezték el. Az iratanyagot papirosba csomagolva, vagy könyvvé kötve őrzik. Az iratraktárakhoz a földszinten egy tágas rendezőés kiállítási helyiség, az emeleteken pedig két térképtár és egy pecsétgyüjtemény felállítására szolgáló terem csatlakoznak. Minden helyiség villannyal van világítva és legújabban beszerelték azokba a gőzfűtést is. Lakóhelyiségek nincsenek a levéltár épületében. Az igazgató nyolcszobás lakása és két levéltári altiszt részére a főépülettől jobbra és balra két külön lakóházat építettek. Dr. KOSSÁNYI BÉLA. Az új német birodalmi levéltár. A Karolingok korában, majd pedig később a német-római birodalom középkori története folyamán az írásos emlékek gyakran tesznek említést arról az intézményről, amelyet „archivium" vagy „armarium sacri palatii" néven jelölnek meg, s amely az uralkodó kancelláriája mellett törvények, uralkodói végrendeletek, birodalmi gyűlési határozatok, szerződések, külföldi fejedelmek írásainak, fontosabb királyi oklevelek és iratok másolatainak megőrzésére szolgált. 1 Ez a levéltár azonban mint intézmény nem bírt kialakult, állandó szervezettel és inkább csak a mindenkori kancelláriának alkotta kiegészítő részét. Bizonyos tekintetben megváltozott ez az állapot ós ezzel a levéltár jellege a XV. század elején, amikor a változott közjogi felfogásnak megfelelően a levéltár anyagát nem tekintik többé az uralkodó magántulajdonának, amellyel az szabadon rendelkezik, hanem ezzel ellentétben most már a birodalom jogigényét kezdik arra vonatkozóan hangoztatni. 2 Ennek a jogigénynek érvényesítése az uralkodók részéről természetesen erős ellenzésre talált, aminek visszahatásaképen a központi hatalom ellen küzdő fejedelmek 1 V. ö. H. Bresslau: Handbuch der Urkundenlehre für Deutschland und Italien. I. Bd. II. Aufl. 1912. 163. es k. lk. 2 U. o. 175. 1. Levéltári Közlemények. 16
