Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Kossányi Béla: Az új német birodalmi levéltár / 241–246. o.

242 KISEBB KÖZLEMÉNYEK a XV. század végén egy önálló birodalmi levéltári intézmény felállításának eszméjét vetették -fel. I. Miksa császárnak sikerült azonban úgy ezt a tervet, mint ama későbbi törvényes rendelkezést is, hogy a létesítendő birodalmi kamarai törvényszék mellett állíttassák fel ilyen rendeltetésű levéltár, meghiúsítania.

3 Az a levéltári anyag, amely egy központi birodalmi levéltárban nyerhetett volna elhelyezést, a német-római császárság megszűntéig az egyes kormányhatóságoknál visszatartva, azok regisztratúráiban, illetve levéltáraiban őriztetett. A német-római birodalom feloszlatása után ezen levéltárak nagyobb része, nevezetesen a birodalmi kancellária, a birodalmi udvari tanács és a mainzi főkancellária levéltára a bécsi házi, udvari és állami levéltárba kebeleztetett be.

4 Németországban a régi birodalmi levéltárak közül csak kettő maradt vissza, még pedig a birodalmi kamarai törvényszéki és az ú. n. regensburgi birodalmi gyűlési levéltár, mely utóbbinak töredékeit ma a gróf Pappenheim-család levéltára foglalja magában.

5 1806 után a rajnai, majd a német és észak-német szövetség nem hozott olyan politikai alakulatot létre, amely mindenképen szükségessé tette volna egy külön levéltári intézmény felállítását. Ezért ha 1848-ban és 1867-ben fel is merült egy szövetségi levéltár létesítésének terve, az inkább csak a németség összetartozandóságát, egységét akarta kifejezésre juttatni és kivitelre egyáltalában nem került.

6 Aránylag alig változott meg a helyzet az új német birodalom megalakulását követő években is. A birodalmi levéltári intézmény megszervezésének szükségét több oldalról is hangoztatták, de a kérdés egyáltalában nem volt olyan természetű, hogy azt sürgősen kellett volna megoldani. Az új birodalom kormányhatóságainak irattárait nem kellett még tehermentesíteni és egyelőre megfelelő elhelyezésre talált az a levéltári anyag is, amely az elmúlt időkből maradt örökségképen az új birodalomra.

7 — A kérdés valójában csak e 3 U. o. 177. i. * Gross Lothar: A házi, udvari és állami levéltár- Bécsben. Levéltári Közlemények. I. évf., 279. és k. Ik. V. ö. még Haas Kaiser: Die Archive des alten Reichs bis 1806. Archivalische Zeitschrift. III. Folge. II. Band. 204—220. 1. 5 H. Bresslau i. m. 179. 1. 6 Ernst Müsebeck: Der systematische Aufbau des Reichsarchivs.. Különlenyomat a Preussische Jahrbücher 191. kötetéből. 1923, 1—2. 1. 7 A birodalmi kamarai törvényszék levéltára a wetzlari porosz állami levéltárban, a német szövetség és az 1848/49-i nemzetgyűlés irattára pedig