Levéltári Közlemények, 4. (1926)
Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Fekete Lajos: A velencei állami levéltár „Documenti Turchi” c. gyüjteménye / 130–138. o.
134 DR. FEKETE LAJOS nápolyi kormányt, hanem a határvidéki helytartókat is foglalkoztatta: egy ízben (1630-ban) a tengerpart bajaival nem érdekelt Hasan budai pasa is levelet írt ez ügyben a dogéhoz, de szintén hiába, A szárazföldi cselvetéshez hasonló, kalózjellegjű harc fejlődött ki a tengeren is. Az ellenfelek a béke látszólagos fenntartásával titokban küzdöttek egymás ellen. 1542-ben Hair-ed-dín Barbar osszanak, a szultán szolgálatában álló tripoliszi kalózfejedelemnek két kincses hajója tűnt el a tengeren. Később az uszkókok fogtak el egy 40.000 forint értékű szállítmányt, 3 majd a mesés nagyságú egyiptomi adónak (misr hazinesi Egyiptom kincse: 'nagykincs') veszett nyoma, épen egy velencei birtok, Cyprus szigete közelében. 4 Az a tény is ismételt l iratváltásra adott okot, hogy egy török úr szökevény rabját a bajlo kíséretében fedezte fel. 5 Mindezen jelek azt mutatják, hogy Velence és a török birodalom a köztük fennálló békés viszony dacára ellenfelek gyanánt állottak egymással szemben, de küzdelmüket kevesebb elkeseredettséggel és több számítással vívták, mint a magyarországi végek. A felek — talán a velenceiek kezdeményezésére — kerülték a gyilkoló csatákat, nem a várakért, nem a földért, hanem csak az elhordható kincsekért harcoltak. A kereskedelmi tárgyú iratok részint szűkebb körű, egyéni, részint szélesebb körű állami vonatkozással bírnak. Velence rendszerint mint eladó fél, nemcsak egyes török alattvalókkal, hanem a török kormánnyal is kereskedelmi összeköttetésben állott. A kereskedelem tárgyai: szövetnemuek (coha, kumäs, emez sokszor piros színű), hajó- és épületfa (tölgyfa: 'palamud'), timsó, vas- és üvegárú, az élelmicikkek közül rizs és só. A török kormány a megrendelt árut nem mindig a legtermészetesebb módon, készpénzzel fizette. Néha Velence hátralékos adóját hajtotta be akkóp, hogy árut szállíttatott vele, máskor meg a jövő évi adó terhére adott le megrendeléseket. Egy alkalommal akkóp rendelt 2000 rőf nyugati szövetet, hogy Velence annak árát — „Raguza jövő évi adójából szerezze meg". 6 A signoria ilyen módon nemcsak a saját, hanem Raguza adójáért is mintegy felelni volt kénytelen. 3 Lettere I. 168. Kelet nélkül, 1560 körül. * 965 sa c bän 1—10 (— a. D. 1558. máj. 19-28). 5 Serie I. 47., 49. " Busta VII. 29 (1589-ben).
