Levéltári Közlemények, 2. (1924)

Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Szekfű Gyula: A házi, udvari és állami levéltár Bécsben (I. közlemény) / 18–54. o.

20 DR. SZEKFŰ GYULA Jelen kísérletünknek ily módon tisztán gyakorlati célja lévén, az anyag tagolásában nem érvényesítjük a ma uralkodó proveniencia elvét, hanem a kutatás elemi szükségletei szerint osztjuk be a házi, udvari és állami levéltár anyagát a következő csoportokba: 1. Külügyi iratok (illetőleg levéltárak), 2. belügyi iratok, 3. dinasztikus (házi) és udvari anyag, 4. német-római birodalmi levéltárak és 5. egyéb, különálló levéltárak vagy levéltári osztályok. Még legyen szabad megjegyeznünk, hogy a levéltár leírásánál a mai állag képét nyújtjuk, mely annyiban különbözik az 1918-i és az összeomlás előtti állagtól, hogy belőle bizonyos, a cseheknek és olaszoknak immár kiszolgáltatott levéltári anyag hiányzik. De a teljesség kedvéért meg fogjuk említeni, a maguk helyén, ezeket a kiszolgáltatott osztályokat is. Hasonlóképen le fogjuk írni azon magyar vonatkozású anyagot is, melyre igényt emeltünk a Magyarország és Ausztria közt fennállott közösséget likvidáló tárgyalások során, s melynek hazaszállítása, reméljük, már nem hosszú idő kérdése. 1. KÜLÜGYI IRATOK. Miután a házi, udvari és állami levéltárat alapítója, Mária Terézia, a házi, udvari és állami kancellária alá rendelte, amely hivatal a Habsburgi-monarchiának külügyeit intéző hatóság volt, s a levéltár az államkancellária megszűntével szintén a külügyi hivatal, az osztrák, később közös külügyminisztérium szárnya alatt húzódott meg: ezen tények maguk is érthetővé teszik, hogy a levéltári anyagnak tömegben túlnyomó, értékben elsőrangú része külügyi természetű irat. És itt, az anyag összefüggésének megérthetóse végett, számba kell vennünk azon hatóságokat, melyek századok folyamán a monarchia külügyeit intézték. Mint tudjuk, Mária Terézia 1742-ben alapítá meg a külügyek vezetésére az államkancelláriát, melyet 1848-ban a külügyminisztérium váltott fel, s ez utóbbi, 1867 óta dualisztikus alapon, 1918-ig intézte a monarchia külpolitikáját. Az 1742 utáni időkre tehát itt az államkancellária és a külügyminisztérium levéltárai jönnek tekintetbe, ezeknek egyes osztályait kell majd a következőkben leírnunk. Sokkal bonyolultabb az 1742 előtti külügyi iratok dolga. Itt az 1526 előtti időszakot egyelőre nem vesszük számba, mert az 1526 előtti diplomáciai iratok, minő szintén sok van a házi, udvari és