Levéltári Közlemények, 2. (1924)
Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Szekfű Gyula: A házi, udvari és állami levéltár Bécsben (I. közlemény) / 18–54. o.
A HÁZI, UDVARI ÉS ÁLLAMI LEVÉLTÁR BÉCSBEN 19 sem volt. A szabad kutatás ily kerékkötőjének bizonyult az utóbbi időkben Ferenc Ferdinánd, a trónörökös, aki igen méltányolta a történeti levéltári anyag fontosságát, de csakis abból a szempontból, hogy mennyiben képes támo. gatni az ő aktuális politikai törekvéseit. Vegyük mindehhez tekintetbe, hogy az európai állami levéltárak a bécsivel öszszehasonlítva még sokkalta szigorúbb és körülményesebb szekréciónak vetették alá a tudományos kutatók kezébe adandó anyagot, és ezen anyag korhatárát még sokkal inkább szűkkeblűén szabták meg; vegyük tekintetbe, hogy ezen korlátozások Európában 1 , főként az ántánt-országok állami levéltáraiban ma is érvényben vannak: akkor nem csodálkozunk azon, hogy 1918-ig nem készült, nem is készülhetett a levéltárnak részletes, minden osztályt magában foglaló leírása a kutató közönség számára. Előmunkálatok azonban ne|m> hiányoztak. Arneth magyar utódjának, Károlyi Árpádnak az érdeme — mit az osztrák levéltári szakkörök is osztatlanul elismernek, — hogy a nemzetközi levéltári kongresszusok határozataira hivatkozva kieszközölte a levéltár fölöttes hatósága, a közös külügyminisztérium beleegyezését, sőt némi anyagi támogatását is a levéltár teljes; anyagának modeirn tudományos felvételéhez. Károlyi Árpádnak a külügyminisztériumtól jóváhagyott tterve szerint előbb a levéltárról általános katalógus készítendő az ú. n. levéltári proveniencia tanának tekintetbe vételével; azután e katalógus alapján a kutató közönség számára egy „kis levéltári útmutató" adandó ki; a további lépés lett volna az egyes levéltári provenienciáknak részleges, tudományos feldolgozása, s ezen speciális kutatások; összefoglalásaként a „nagy levéltári útmutató" elkészítése. Ebből a nagyszabású programmbol Károlyi igazgatósága alatt és a világháború kitöréséig csak az első pont: az általános katalógus valósult meg; a háború és a rákövetkező zavaros idők megakasztották a munkát, s csak most, ez évben kezdhette el Károlyi Árpádnak levéltári tervei végrehajtásában egykor jobbkeze, most a levéltár osztrák aligazgatója, Ludwig Bittner egyetemi tanár a második lépés végrehajtását: a „kis útmutató" előkészítését, s ezzel egyidejűleg az államkancellária és külügyminisztérium iratait tartalmazó levéltári osztályok részletes leírását. A munka több évig el fog tartani és így ma semmikép nem fölösleges, addig is, míg Bittner mintaszerű munkája elkészül, a magyar kutató közönség tájékozására, a levéltár messze elágazó, kiterjedt osztályainak rövid, részletekbe nem hatoló, de a magyar szempontokra mindenütt kiterjeszkedő leírását nyújtani. 2*
