Levéltári Közlemények, 2. (1924)
Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Iványi Béla: A Korponay-család levéltára / 127–134. o.
A KORPONAY CSALÁD LEVÉLTÁRA 129 universorum tam p[resentium, quam fut]urorum notitiam harum serié volumus pervenire, quod cum dominó Stephano victoriosissimo rege Hungarie, karissimo patre nostro felicissime recordationis de medio sublato annuente eo, a quo d tudó omnis boni solium totius regni adepti fuissemus et coronam, Balasey filius Myles ad nostram accedens presentiam, exhibuit nobis patentes litteras eiusdem patris nostri, euper [terra .....] duorum aratrorum in Pokoy in comitatu de Scypus existenti, iuxta terras nobilium de Mohol, de Chunta et de Bolman ut asseruit, petens suppliciter et instantissime ut [ipsas rat]as habere et nostro dignaremur privilegio confirmare. Quarum quidem litterarum tenor talie est: Nos Stephanus stb. (1. az 1. számot.) Nos itaque instantissimis petitionibus et supplicationibus eiusdem Bolosey liberalitate regia inclinati, maximé ea ducti consideratione, quod idem primo dominó Bele avo nostro, se[cundo verő Stephano] patri nostro karissimis, clarissimis regibus Hungarie felicissime recordationis et demum nobis in deferendis legationibus diversis gratissimos seu fidelissimos inpendit famulatus, ipsas etiam li[tteras eiusdem] patris nostri ratas habéntes et acceptas de verbo ad verbum presentibus inseri fecimus et auctoritate presentium confirmamus dupplicis sigilli nostri munimine roborando. Volentes et sta[tuentes, ut t]am ipse Bolossy, quam ipsius heredes, heredumque suorum successores eandem terram Pokoy more nobilium regni nostri sine aliqUo inpedimento tenere valeant perpetuo et pariter pos[sidere. D]atum per manus magistri Benedicti, electi in archiepiscopum sancte Strigoniensis eccletie, perpetuique comitis loci eiusdem, prepositi Budensis ecclesie ét aule nőst re vicecaneellarii, dilecti et fidelis nostri, anno ab incamatione Domini [M£CC£ septuagesimo] quarto, XIls kalendas Iunii, indictione eecunda, regni autem nostri anno secundo, venerabilibus patribus Stephano Colocensi et Johanne Spalatensi archiepiscopie, Lamperto Ágriensi, Job [Quinqueecclesiensi], Phylippo Waciensi, aule domine fegine karissimé consortis nostre canceŰario, Briccio Chenadiensi, Paulo Wesprimiensi, aule nostre cancellario, Lodomerio Waradiensi, Thymoteo Zagrabiensi, D[ionysio Jauriénsi et] Petro Transsilvano episeopis, ecclesias Dei feliciter gubernantibus; Dionisio palatino, comite de Oclich et iudice Cumanorum, Herrico bano totius Sclavonie, Nicolao woywada Transs[ilvano et comite de Zojünuk, Jowachyno magistro tavarnicorum nostrorum, comite de Plys, Nicolao iudice eurie nostre, comite de Guechke, Moys magistro tavarnicorum domine regine karissimé consortis [nostre, comite Simigiensi], Johanne comite Supruniensi, Gregorio comite Castri Férrei, Paulo bano de Zeurino, Renoldo magistro dapiferorum nostrorum, comite Zulgageuriensi, Nicolao [magistro pmcernarum nostrorum], Herbordo magistro agazonum nostrorum, comite de Barana, Salamono comite [Albensi], magistro J[aco]bo [comite] Nitriensi et aliis quampluribus co[mitatus regni nostri tenentibus] et honores. (Eredetije hártyán, melyet az egér kétfelé rágott, függő peesétje mindenestül, a plicatura nágyrészével elveszett. Jelzete: 2437. szám. Eddig kiadatlan.) J.*i 3. 1390: március 6. Buda. Zsigmond király Peethenyei Ánthalius fia Miklós kórelmér© meghagyja a szepesi káptalannak, hogy a nevezettnek idegen kézen lévő Pethenye nevű birtokát vegye vissza s abba a kérelmezőt iktassa be. Átírja a szepesi káptalan 1390 április 13-án. E szerint; 4. A szepesi káptalan Zsigmond király fenti parancsára jelenti, hogy midőn Pethenyei Miklóst • á visézafoglalt Pethenye birtokba be akarta iktatni^ ennek Chontafalvai Levéltári Közlemények. 9
