Levéltári Közlemények, 2. (1924)

Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Iványi Béla: A Korponay-család levéltára / 127–134. o.

128 DB. IVÁNYI BÉLA adat van például: a Hegyalja helyrajzára is. Legrégibb oklevele 1274-ből való (átírva ebben egy 1271. évi oklevél); azután egy 1390. évi oklevéllel a középkori anyag ki is merül s egyszerre 1541-re ugrunk. A levéltár zöme a XVI—

XIX. századokra esik. Országos jelentőségű darab a levéltárban természetesen nincsen, hiszen a benne lévő oklevelek elsősorban egyetlen családnak főleg birtokjogaira és viszonyaira, genealógiájára, gazdasági ügyeire vonatkoznak; mégis aki Szepes vármegye és családai történetével foglalkozni óhajt, e levéltárat alig hagyhatja figyelmen kívül. A levéltártulajdonos Korponay család nemeslevelét II. Mátyás királytól 1610-ben kapta,, Komonchai Korponay István és felesége Mária személyében. A család voltaképen három ágra oszlik. A főág a szepesi, ennél van a levéltár is; van azután a családnak abaüji ága, ebből való Korponay János 1848-as honvédezredes, később Abauj vármegye levéltárnoka és monographusa. Végül van a családnak egy barsi ágazata is. Amidőn a levéltár egyes nevezetesebb darabjait ismertetni óhajtom, előre kell bocsátanom, hogy a XVI—

XIX. századi apró kölcsönökről szóló adósleveleket, apróbb birtokrészek elidegenítéséről, leginkább zálogbaadásáról felvett okiratokat, érdektelen pereket, gazdasági számadásokat stb. meg sem említem, hanem — bővebben vagy csak egészen röviden —• a bárminő szempontból érdeklődésre számot tartható okleveleket mutatom be: 1. (1271) augusztus 10. Lipcse. V. István király Kinga hercegnő kérelmére Bolosey nevű servienséoiek a szepesmegyei Pokoy földön két ekealjnyi területet adományoz. Szövege a következő: Nos Stephanus, dei gratia rex Hungarie, memorie commendantes. eignificamus quibus expedit universis, quod ad instantiam et petitionéin domine Kyngue ducisse, karissime sororis nostre Bolosey servienti suo in terra Pokoy in comitata de Scypus dedimus et contulimus [terram ]rum duorum aratrorum, eandem sibi per dilectum et fidelem nostrum Michaelem comitem de Zollum et de Scypus assignari facientes. Dátum in Lypche, in festő beati Laurentii [martyris, anno Domini M2CC2 septuagesimo primo.] Átírja IV. László király 1274 május 21-én kelt következő oklevelében: 2. 1274 május 21. IV. László király Myles fia Balasey kérelmére ünnepélyes alakban átírja és megerősíti V. István király (1271) augusztus 10-én Lipcsén kelt oklevelét. Ladislaus, dei gratia Hungarie, Dalmatie, Cro[atie, Sclavonie], Servie, Gallicie, Lodomerie, Cumanie, Bulgarieque rex, universis Christi fidelibus preeentem paginam inepecturis ealutem in ealutis largitore. Ad