Levéltári Közlemények, 2. (1924)
Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Holub József: A brüsszeli ötödik történelmi kongresszusról / 108–126. o.
114 DR. HOLUB JÓZSEF fondamentaux) arra mutatott rá nyomatékosan, hogy a Németországtól keletre fekvő országok történetének a X. századtól kezdve helyet kell adni az európai s az egyetemes történelem kereteiben. Hogy ennek szükségességét igazolja, áttekintő jellemzését adta Kelet-Európa története főbb korszakainak. Csak ha e régebbi korszakokat jól ismerjük, akkor értjük meg helyesen Oroszország nagy szerepét a XIX. században, valamint a lengyel kérdést is. Hasonlókép vagyunk Kelet-Európa mai nagy problémáival is. Kelet-Európa története a maga egészében a legtanulságosabb példákat nyújtja ahhoz a kérdéshez, amely a mai historikust legjobban foglalkoztatja: t. i. a nemzetiségek kialakulásához. — Nagyon érdekes volt M. A. ECK tanulmánya is (U aspect sociologique de l'histoire de Russie), amely abból indult ki, hogy mivel 1918-ban Oroszország fejlődésének egy történeti periódusa záródott be, nagy haszonnal tanulmányozhatjuk itt a fejlődós egészét szociológiai szempontból. Három nagy korszakot különböztetett meg (Période novgorodo-kievienne, moscovite, péterbourgeoise) s ezeket jellemezte. A XI. főcsoport 2. alcsoportjából (segédtudományok) a következő érdekesebb tanulmányokat emeljük ki. Sir HERBERT GEORGE FORDHAM előadásában abból indulva ki, hogy a térképeknek a történeti munkálatoknál nagy fontosságuk van, azt vizsgálta, miképen lehet ezt a nagytömegű emlékanyagot megfelelő bibliográfiák útján a történészeknek könnyen hozzáférhetővé tenni. (Notes sur la Maison entre la carto-bibliographie et V histoire.) CH. PERGAMENI, brüsszeli professzor, a történeti és földrajzi disciplináknak (De la Géographie historique et de V anthropogéographie), M. LHERITIER francia professzor pedig a történelemnek és urbanizmusnak kapcsolatát vizsgálta (UHistoire et VUrbanisme). Pergameni professzor előadása befejezése után azt az óhaját fejezte ki, hogy a belga egyetemi oktatás keretei közt az őket megillető helyet foglalják el a történeti földrajz és az emberföldrajz; előadó ez óhaját nagy helyesléssel tette magáévá az egész alcsoport. Ennek az alcsoportnak keddi ülésén terjesztette elő memorandumát HORVÁTH JENŐ egy teljes történeti bibliográfia s egy időszaki kiadvány létesítéséről, mely utóbbi meghatározott időközönkint pótlásokat közölne a nagy bibliográfiához s hírt adna az újabb történeti kutatásokról. Végül azt a javaslatát terjesztette a kongresszus elé, hogy Brüsszel székhellyel egy nemzetközi történeti bibliográfiai szervezet állíttassák fel. Mint már említettük, Horváth Jenő
