Levéltári Közlemények, 2. (1924)

Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Holub József: A brüsszeli ötödik történelmi kongresszusról / 108–126. o.

A BRÜSSZELI ÖTÖDIK TÖRTÉNELMI KONGRESSZUSRÓL 115 e javaslatát a záróülés a Bureau International-hoz tette át. Végül H. JENKINSON londoni egyetemi lektornak előadását említjük még meg, aki a paleográfiai tanulmányok jelen állásáról Angliában tartott vetített képek kíséretében érdekes előadást. XII. A nagy háború történetének forrásanyaga. Alig történtek meg a nagy háborút megindító első hadműveletek, a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának nagynevű néhai igazgatója, FEJÉRPATAKY LÁSZLÓ, úgyszólván már taz első napon megszervezte a könyvtár levéltári osztályában az úgynevezett Háborús Gyűjteményt, amelynek feladatává tette — az ő legszemélyesebb felügyelete és vezetése mellett — e nagy idők nyomtatott és írásos emlékeinek •összegyűjtését. Ő, akiben a széles látókörű történettudós a könyvtári szakemberrel oly páratlan módon egyesült, rögtön látta, hogy mi a Magyar Nemzeti Múzeumnak rendeltetéséből folyó kötelessége e téren, s fáradhatatlan buzgósággal gondozta e gyűjteményt mindvégig. Tisztán felismerte a gyűjtés körét és szempontjait; látta, hogy a Hinterland mindennapi életének egy oldalát sem szabad elhanyagolni, s nem kerülte el figyelmét a legapróbb, esetleg jelentéktelennek látszó háborús emlék sem. Sajnos, éppen nem mondhatjuk, hogy e nagy vállaikon zása megfelelő komoly megértéssel és méltánylással találkozott volna; sőt mivel általában a régi „históriai dokumentumok" szemüvegén át nézték ez emlékeket, megmosolyogták a sok apróságot és sajnálták az ezek összegyűjtésére fordított fáradságot és költséget. Az természetes, hogy a gyűjtésben történtek kisebb-nagyobb hibák, de figyelembe kell vennünk, hogy mindenki csak legfeljebb néhány hónapig tartó háborúra számított s azért indult meg kissé széles alapokon a gyűjtés, másfelől pedig a külföldi gyűjtés megszervezése sem történhetett úgy, mint normális időkben, hogy megfelelő módon válogatni lehetett volna, hanem örömmel kellett fogadnunk mindazt, amit az Amerikától Konstantinápolyig megszervezett gyűjtők, — akik erre önzetlenül, lelkesedésből vállalkoztak, -— legjobb belátásuk szerint a Nemzeti Múzeumhoz eljuttattak. A kongresszus XV. csoportjának alább ismertetendő programmja világos képet fog adni, mi minden történt s történik e téren a külföldön; hogy mily fontosnak tartják ezt, mutatja már az a.körülmény is, hogy egy egészen külön csoportot szenteltek e jelentős évtized forrásainak. E sorok 8*