Levéltári Közlemények, 2. (1924)

Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Csánki Dezső–Relković Néda: Újbánya város levéltára és rövid története / 86–107. o.

ÚJBÁNYA VÁROS LEVÉLTÁRA ÉS RÖVID TÖRTÉNETE &9 időkben ezt a, bizonyos egyezség alapján őt és a garamszenfbenedeki apátságot megillető újbányái vámot, mely még mindig Szentbenedek városban szedetik, — elfoglalta s fia János most is elfoglalva tartja. 1495-ben a Nagylucseiek vagy nagylucsei Fülöpök, mint Revistye vár földesurai tartanak jogot hozzá, mint e vár jogszerű tartozékához, tiltakozván, hogy a király, a lévai Vajdának, avagy a garamszentbenedeki apátság valamikép elfoglalja vagy elidegenítse. S szintén megjegyzik, hogy a vámot, mely előbb Újbánya város végén szedetett, a zavaros időkben egykor a csehek vitték át (!) Szentbenedekre, ahol ekkor még mindig állt. 1391-ben selmeczi Isencintel Henczman, körmöci, königsbergi (azaz újbányái) és selmeci kir. bányaispán (comes et urburarius regius), „Isten dicsőségére s a saját és övéi lelki üdvére", imaházzal egybekötött kórházat alapított és építtetett, saját költségén, a város keleti végén, Szent Erzsébet tiszteletére; s ennek fenntartására egy, Budán a Szent Györgyről nevezett egyház közelében levő házat adományozott, kikötvén, hogy e háznak mintegy 100 aranyforintnyi évi jövedelméből 40 aranyforint ez ispotály mesterének járjon, aki az itteni egyházban vagyis imaházban örök időkre naponkint misét mondani köteles; a jövedelem többi része pedig az ispotály betegeinek és szegényeinek eltartására fordíttassák. Az alapítónak, s halála után legközelebbi vérrokonainak joguk legyen a városi ispán (comes) és elöljáróság tanácsával alkalmas ispotály-mestert választani, aki az ispotállyal és imaházával együtt örökre ki legyen véve a városi parochiális egyháznak és plébánosának hatósága alól. Ez alapítást az esztergomi érseki vikárius, mint egyházi főhatóság, még ugyanez évben megerősítette. 1393-ban pedig Zsigmond király, az ekkor: Izienkel Hanchman néven nevezett körmöci kir. bányaispán (comes ürburarum nostrarum regalium) által alapított eme Szent Erzsébet-kórháznak és egyházának, a város közelében fekvő Magasmart királyi birtokot adományozta, melyet eddig az újbányái kir. urburariusok bírtak és használtak. E kórházat, illetve szegényházat és birtokát: Magosmart helységet később a XV. és XVI. században is emlegetik. 1516-ban azonban a város rendelkezik e birtokkal, amikor Csulai Miklósnak és Istvánnak zálogosítja él." 17 Ezen helységre és nevének írásmódjára vonatkozó adatok külön

2 ben a következők: Possessio Magosmorth. (1283: Balassa cs. levéltára a Magy. Nemz. Múzeumban és Hazai okmt. VI. 292.) Poss. nostra {regis) Magasmarthon. (1393: Újbánya város levéltára.) Póss. Magosmarth:' (1466, 1470, 1528: U. o. - V. ö. 1470: Dl. 17:000.) Poss. Magaspart. (1516: 7*