A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.
Függelék
C) A z akta utja, ügyintézés Három fázisa van : iktatás, érdemi ügyintézés, irattározás. a) Iktatás. b) Érdemi ügyintézés. Az alispán nevében kiadott iratok : Az alispán az aktát kiosztja, az előadó elkészíti a kiadmány tervezetet, melyet az alispán ha ugy találja módosít és utána saját nevében kiad. «A vármegye közönsége* nevében kiadott iratok: Az ilyen ügyet ugyancsak az alispán osztja ki és hozzá nyújtja be kiadmány-tervezetét az előadó is. Az ilyen ügyet az alispán nem adja ki saját neve alatt, hanem a közgyűlést előkészítő állandó választmányon keresztül beterjeszti a közgyűléshez, A közgyűlés ha megfelelőnek találja elfogadja, ellenkező esetben lehetőleg azonban megfelelően átdolgoztatja és ezután jegyzőkönyvbe véve, mint közgyűlési határozatot saját nevében kiadja. Szakhivatalok megkérdezése: Ha szükséges, az akta még az érdemi ügyintézés során elmegy véleményre valamilyen szakelőadóhoz (tisztiíőűgyész. tisztiföorvos) ha pénzkezeléssel, utalványozással Járó ügyről van szó. az akta a számvevőséget is felkeresi. c) Kiadói munka, irattár Irattári rendben évenként növekvő iktatószám, vagy kombinációja, évenként továbbviít alapszám'. Lehetséges az alapszáraoknak esetleg kútfőkbe való szétosztása is tárgykörök szerint. Sorkönyv. 2 f Közigazgatási bizottság iratanyaga A megyei levéltáron belül élesen elválik az alispáni és törvényhatósági bizottsági iratoktól. Teljesen külön iktatása és irattározása van. A) A közigazgatási bizottság Jegyzőkönyve és iratai A közigazgatási bizottság társas hatóság, mely érdemi ügyett ülésben intézi el. Ölés kétféle lehet: teljes ülés valamennyi taggal és albizottsági ülés csupán a tagok egyrészével. 19294g mindkét féle Ölés intézett konkrét ügyeket, 4929 után érdemi konkrét ügyintézés csak az albizottságokban folyt: a teljes ülés az általános elvi ügyekkei foglalkozott. Mind a teljes, mind az albizottsági ülésekről jegyzökönyvet vettek fel. A KB működése során keletkezett iratanyag tartalmát nagyvonalakban már láttuk a tanulmányban. Egész részletes tájékoztatást kapunk róla, ha megnézzük: az iratokat milyen tárgyi csoportosításban kezelték. 1902-1929-ig 14 tárgycsoport volt. (Ld. a tanulmányt) 1929 után a KB iratai már csak 10 csoportra vannak felosztva az intézkedő albizottságok szerint (felsorolásokat lásd a tanulmányban). B) Az akta utja. az ügyintézés a) Az ügyintézés szervezete a KB ügyeit kétféle módon intézte: ülésen kivül és ülésen. Az ügyintézés első fázisa mindkét esetben azonos az alispáni ügyintézéssel. Különbség csupán az, hogy itt az elnök nem az alispán, hanem a főispán. A KB iktatójában azonkívül azoknak az ügyeknek az iktatószámát, melyek albizottságban intézőedtek 192 9 előtt az albizottság rövidített megjelölésével keüetf törni (pl. 220/Iegyvt v. 134/erd. alb.). A bizottság előadói nemcsak megyei tisztviselők, hanem maguk a tagok az előadók, s minthogy ezek a megye területén működő államigazgatási ágak vezetői* akik az előadói munkát hivataiaik tisztviselőivel végeztetik, e közigazgatási bizottság iratai közt. mind .megyei, mind áUami szervek által készített iratok találhatók.
