A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.
Függelék
b) Érdemi ügyintézés ölesen kívül: ülésen k)vül többnyire az ügy érdemét nem érintő (ázisokat intézték: előkészítést, tudakozásokat: ilyenkor ugyanúgy, mint az alispáni ügyintézésnél az előadó által készített kiadmánytervezetet az elnök adja ki. ülésben : az ülés a hozzátartozó ügyekben szavazással dönt: a kiadmány tervezetet, amit az előadó bemutat elfogadja, vagy módosítja és az eredményhez képest állítják össze a jegyzökönyvet. Az albizottsági ülésekben hasonló az elintézés módja. c) Kiadás, irattár az irattározás rendszere ugyanolyan, mint az alispáni irattárban, csupán az alapszámokat itt kötelező a fentebb ismertetett tárgycsoportokra, kútfőkre szétosztani. 3. Az árvaszéki iratok A) Az árvaszék ügyköre Az árvaszék a megyei kiskorú árvák és gondnokoltak vagyonát kezeli. Igen nagytömegű iratanyaga politikai/ történeti szempontból kevésbé érdekes. Gazdaságtörténeti szempontból, azonban vannak igen értékes részletei. Ut találjuk a gyámság alatt lévők, azonkívül gondnokok összeírásait, itt találjuk azokat a pereket, melyeket az árvaszék a kiskorúak vagyonának felhasználása körül a gyámokkal, örökösökkel folytatott. Az árvaszék forgatta ezenkívül a kiskorúak vagyonát: annak gyümölcsöző elhelyezéséről (takarékbetétekben, értékpapírokban) szintén ő gondoskodott Az erre vonatkozó iratok is itt az árvaszék irattárában találhatók. B) Az árvaszék ügyintézése a) Az ügyintézés szervezete az árvaszék előadói az árvaszéki ülnökök és jegyzők. A tisztlügyész az árvaszék véghatározatait jogszerűség szempontjából ellenőrzi, azonkívül ha az árvaszék ellen pert indítanak, vagy maga az árvaszék perel, annak érdekeit ö védi. Az árvaszék pénzkezelési teendőit a megye mellé rendelt pénzügyigazgatósági, majd belügyminiszteri számvevőség látja el. b) Az érdemi ügyintézés 1902-1923-ig az árvaszék háromféle módon intézett ügyeket: ülésen kivül. tanácsülésben és teljes ülésben. Az ügyintézés első fázisa (iktatás) mindhárom esetben egyezik az alispáni iktatással. Az érdemi ügyintézés mindhárom esetben egyformán indul: az előadó elintézéstervezetet készit Az ülésen kivüli ügyeknél - itt többnyire közbeeső intézkedésekről volt szó - a kiadmányt az árvaszék elnöke adta ki; - a tanácsülésben, ahol a tulajdonképpeni érdemi ügyintézés folyt, az elnök mellett csak egyes tisztviselők voltak jelen és ezek szavazással döntöttek az előadói tervezet elfogadásáról. - A teljes ülésben ahol minden tag Jelen volt, csakis elvi ügyekről, miniszteri rendeletek alkalmazásáról volt szó. Mind a tanács, * mint a teljes ülésekről jegyzökönyvet kellett vezetni. 1923-tól kezdve if mivel az érdemi ügyeknek ülésben való intézése az ügykezelést igen lassúvá tette. - ezt megszüntették és azóta az egyes ülnökök önállóan kiadványoznak,
