A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.
III. 1919-1944.
Szakszerűség címén szemben a vármegyei 11 taggal a városokban csak 7 tisztviselő került be a bizottságba (pénzügyigazgató, a gazdasági telügyelőségnek a városban működő vezetője, a városokban lévő egyetem /vagy ha nincs, főiskola/ rektora ill. igazgatója, ha pedig egyik sincs ugy a tankerületi főigazgató, a kir. tanfelügyelő, a törvényhatósági állatorvos, az OTI pénztár kerületi ügyvezetője). A vallásfelekezetek a városokban 3M5 főnyi tagot küldenek - a megyéknél 5-45-öt. Az érdekképviseletek közül a, városokban a községi és körjegyzői egyesület persze nem küld tagot. Az örökös tagok választásánál sincs eltérés, város és megye között. Hivataluknál fogva természetesen a városban is tagok voltak a főtisztviselők : lajstromuk persze nem teljesen egyező a vármegyei tisztviselőkével. A törvényhatósági váro^b^a ugyanis hivatalból a polgármester és helyettese, a főjegyző, a városi tanácsnokok, az árvaszéki elnök és az ülnökök, a tiszti főügyész, az alügyészek. a tisztifőorvos, a városi mérnöki hivatal vezetője, a városi erdészeti hivatal vezetője és a főszámvevő voltak a tagok. A törvényhatósági bizottságból alakult különféle bizottságok és választmányok azonosak voltak a vármegyeiekkel. Ugyanúgy, mint a vármegyéknél, a törvényhatósági városoknál is megszervezte a törvény a kisgyűlést (Megszűntette viszont a városi tanácsot.) A városi kisgyűlés összetétele azonos volt a vármegyei kisgyülésévei, csupán tisztviselő tagjai voltak mások: polgármester és helyettese, főjegyző, a közgyűlés által választott két tanácsnok, a tisztifőügyész és a tisztifőorvos. b) A törvényhatósági közgyűlés hatásköre városi és vármegyei törvényhatóságnál lényegében azonos volt: bizonyos eltérések funkcióik különbözőségéből adódtak, igy a városi közgyűlésnek egyrészt nem voltak községek vagy megyei városok felé irányuló Jogai, másrészt a városi közgyűlés csak 50.000 P-n felüli értékű vagyoni ügyekkel foglalkozott. A városi közgyűlés hatáskörébe tartozott a beruházási és városrendezési terv megállapítása is. Amellett Joga volt az illetmények és a nyugellátás szabályozására és egyes megyei viszonylatban elő nem forduló kérdések (lakbérlet, fogyasztási adó, ingatlanvagyon átadási illetékek) szabályrendelettel, való szabályozására, A törvény érintetlenül hagyta különben a város azon, még 1886-ban megfogalmazott Jogát, hogy széles alapon vezethetett be közszolgáltatásokat, pótadókat stb. - valamint azt a jogát is. hogy végrehajtó apparátusának szervezetét szervezési szabályrendelettel saját maga áUapithatja meg: Az ezzel kapcsolatos jogkört szintén a közgyűlés gyakorolta. A kisgyűlés hatásköre elvben a törvényhatósági városban is ugyanaz volt. mint a vármegyékben : - a különbség részben onnan származott, hogy a városi kisgyűlés vagyoni ügyekben 50.000 P értékig volt illetékes, részben pedig onnan, hogy a kisgyűlés másodfokú hatásköre (ennek legnagyobb része a megyei városok és községek képviselőtestületeinek határozatai elleni fellebbezésekből áUván) gyakorlatban jóval kisebb volt mint a vármegye kisgyüléséé. c) A törvényhatóság önkormányzati testületeivel szembeni kormányellenőrzés a város esetében - mint a bevezetésben indokolni is próbáltuk - e korszakban már erősebb volt mint a vármegyével szemben. Megmutatkozik ez a törvényhatósági bizottság feloszlatásának jogcímeinél is: a törvényhatósági jogú város esetén erre okul nemcsak a törvénnyel és a törvényes rendeletekkel való nyilt szembehelyezkedés, valamint az államérdeket veszélyeztető magatartás szolgálhatott (mint a vármegyéknél) hanem tariós munkaképtelenség, valamint olyan irányú működés is. amely a város gazdasági helyzetét válságossá teheti. Különben a kormányzat Ielügyeleti és beavatkozási joga itt is éppen olyan sz$les volt, mint a megyék esetében. Sőt az üzemek szervezésével kapcsolatban még ismertetendő korlátozások Is elsősorban a városi törvényhatóságot érintették érzékenyen. 2. A végrehajtó apparátus szervezete és hatásköre Az 1929 : 30. tc. nagy változást hozott a városi végrehajtó apparátus szervezetében is : mint már említettük megszüntette a városi tanácsot. 65