A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.

III. 1919-1944.

vagy kereskedelmi ill. technikai fövezetők működnek. A kamara területén működd részvénytársaságok a választójogot igazgatóik vagy más megbízottaik által gyakorolhatják. A választókat az általuk űzetett adók összege szerint 5 csoportba sorolják, melyek egyenlő számú tagot választanak. Az 5 csoportba való sorolás előnyei az uralkodóosztályok számára nyilvánvalók, hiszen a legtöbb adót fizetők csoportja ugyanannyi tagot választ, mint a legkevesebb adót fizetők, nyílván sokkal népesebb és ellenzékibb csoportjai. Amellett a csoportbeosztás (itt «az adón kivül esetleg más is mérvek* is számbajöhétnek) lehetővé teszi egyes rétegek megosztását s a csoportokon belül megfelelő többség létesítését, legalábbis a csoportok többségében. A kamarán belül igy túlsúlyban lévő Jobbmódu rétegek további túlsúlyát biztosítja az is, hogy az igy megválasztott tagokból allé közgyűlés választja a kamara levelezőtagjait, melyeknek száma elérheti a rendes tagokét is. A kamara élén az einök, az osztályok élén egy-egy alelnök áll, akiket a rendes tagok választanak s a kereskedelmi miniszter erősít meg, A miniszter hagyja Jóvá a kamara költségvetését is. A költségvetés alapjaként a választójoggal bíró valamennyi kereskedő és iparos úgynevezett kamarai illetéke szolgái. Ezt az általános kereseti, társulati és tantlém adók után a költségvetési hiánynak megfelelően megállapított kulcs szerint fizetik, s az állami adók módjára hajtják be. Láthatjuk tehát, hogy végeredményben a kamarák uj szerepkörűkben a kényszertársulásba összevont kereskedők és iparosok az uralkodóosztály szolgálatában megszervezett szövetségei. Hatáskörük is ennek a tendenciának megfelelő : a két háború közötti időszakban már általában 4 irányban fejtenek ki működést: Mint érdekképviseleti intézmények javaslatokat készítenek és véleményeket adnak Ji kormány és a törvényhatóságok számára. Érintkeznek közhatóságokkal, magánosokká] és egyéb törvényes és szabadi

1 érdekképviseletekkei. különösen az ipartestületekkel és az Ipartestületek Országos Központjával (IPOK). A kamarák a gazdasági élet szorosabban vett közigazgatásában kétféle módon vesznek részt: vagy a közigazgatási hatóságok munkáját támogatják, vagy maguk végeznek közigazgatási jellegű munkát így résztvesznek az ipartörvény és az iparfejlesztési törvény, a közszállítási szabályzat végrehajtásában, szerepük van a behozatal és a kivitel körül (véleményezés, származási bizonyítványok kiállítása, utlevéligazolás), közreműködnek a Magyar Nemzeti Bank váltó bíráló inak kinevezésénél, a kisipari és kiskereskedelmi hitelakció lebonyolításánál, véleményeznek önállósitási kölcsönöket tagjai a MÁV állandó vasúti dijszabályozási bizottságának stb. A kamarák végzik a védjegy lajstromozást és a mintalajstromozást A kamarák önkormányzati hatáskörükben érdekeltségűket felvilágosítással és tanáccsal támogatják, előmozdítják a tanonc oktatást, ipari továbbképző tanfolyamokat, mestervizsgákra előkészítő Ipari tanfolyamokat rendeznek, létesítették a Vámpolitikai Központot és a Kisipari Kiviteli Intézetet, rendezik a Budapesti Nemzetközi Vásárt stb, A kamarák tevékenysége a Jogszolgáltatásban abból áH. hogy közreműködnek a tisztességtelen verseny elleni küzdelemben, az árrombolás eUeni küzdelemben, tanúsítják a szokásjogot stb. Mindebből kitűnik, hogy a kereskedelmi és iparkamarák fontos köztestületek önkormányzattal és a közigazgatás szervezetének részei. A kamarákat összefogó közös, országos szerv nincs. b) Bár a kereskedelmi és iparkamarák legalábbis elvben a kisiparosoknak is képviseletei, a kézműiparnak külön szervezetei is voltak: az ipartestületek. Az ipartestületek a céhek 1872-ben történt megszűntetése után az 1884:17. tc.-vel jöttek létre. 1922-ben, 1982-ben és 1986ban átszervezték őket. - ezek közül legnagyobb Jelentőségű az 1932 : 8. tc-vel szabályozott átszervezés. Eszerint minden képesítéshez kötött ipart űző iparosnak valamely ipartestület kötelékébe keü tartoznia. (A gyárosok nem tartoznak ide. ők ha akarnak beléphetnek, de számukra nem kötelező.) Uj ipartestület alakításához szükséges, hogy Budapesten legalább 100, vidéken 200 tagja legyen. Budapesten az ipartestületet iparágak vagy iparcsoportok szerint kell alakítani, vidéken valamennyi iparost ugyanegy ipartestületbe kell egyesíteni. Ha egy községben nincs önáüó ipartestület alakításához elegendő számú iparos, akkor rendszerint az iparhatóság egész területére (járás) kiterjedő ipartestületet kell alakítani. Uj ipartestületek alakítását, valamint meglévők területének megváltoztatását az iparügyi miniszter állapítja meg, Uj ipartestűlet alakítása iránt az elsőfokú iparhatóság tehát a főszolgabíró ill. m. város polgármestere intézkedik.