A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.

III. 1919-1944.

tárgyalása és Jóváhagyása, ennek következtében az izr. felekezeti anyakönyvi ügy s az izr. (anya­könyvvezető) rabbi választások felülvizsgálata, jóváhagyása, - az anyakönyvvezető rabbi fegyelmi uton való elmozdítása. Járványos betegség esetén ö rendelte el az iskolák bezárását, A többi minisztérium által ellátott igazgatási ágazat vonatkozásában az alispánnak Jófor­mán semmiféle elsőfokú hatásköre nem volt, • c) Az alispán másodfokú hatásköre legnagyobb részében a főszolgabíró - és az azzal csak­nem teljesen azonos igazgatási hatáskörű megyei városi polgármester - azon ügyköreiből állt elő, melyekben ezeknek határozataival szemben fellebbezési lehetőség volt. ügyköreik legnagyobb része u. i. ilyen természetű volt, kivéve néhány elszórt kivételt (igy pl. a külföldiek ellenőrzésével kapcso­latos néhány ügykörben a KEOKH volt a fellebbezési fórum, - néhány a földmüvelésügyi igazgatásba tartozó jelentéktelen ügykör esetén pedig a főszolgabíró íli. megyei város polgármestere végsőíokon járt el.). Az alispán másodfokú hatáskörének ügyköreit tehát a főszolgabiró Hl. megyei város polgármeste­rének elsőfokú hatásköre ismeretében csaknem teljes pontossággal megállapíthatjuk. d) Az alispán vezetése alatt álló megyei tisztikart illetőleg - tekintete evévé a közben tör­tént átszervezéseket * az 4 929-i törvény továbbra is fenntartja az 4886-i állásokat: az ügykörök s feladatok továbbra is változatlanok. Mindeme hatáskörök vizsgálata nem szabad, hogy megtévesszen bennünket. Ha az önkormányzatnak korlátozott volt is a hatásköre -- többet tehetett volna mint amennyit tett. Az apparátusnál hasonló volt a helyzet: láttuk, hogy a törvényes rendelkezések számos esetben lehetőséget adtak volna szá­mukra a dolgozók sorsának könnyítésére. Hogy ezzel annak ellenére sem éltek, világosan mutatta az egyrészt osztály helyzetükből, s másrészt még inkább az egész rendszer lényegéből származó korlátokat, melyek az uralkodóosztálynak s az akaratát végrehajtó közigazgatásnak egyre lehetet­lenebbé tették normális, a polgári közigazgatás korlátai között is, de a dolgozók érdekeit mégis jobban szolgáló közigazgatási munka folytatását. 3. A törvényhatósági önkormányzat korlátozása • l. A törvényhatóság jelentőségének háttérbe szorulását nemcsak a közgyűlések feletti kormányd­ienőrzés továbbnövekedése és a törvényhatósági önkormányzat politikai akcióképességének további erős csökkentése mutatja. Legalább annyira jellemző tünet az általa egyre több megkötéssel vitt általános igazgatási hatáskör mellett á szakid' ugatásnak és a különféle hatósági feladatkörrel el­látott érdekképviseleteknek a törvényhatóságid, ^öbbé-kevésbé függetlenül, törvényhatósági szinten is egyre szélesebben kiépülő hálózata. Ezen ágazatok törvényhatósági szinten működő vagy a tör­vényhatósággal érintkezésben lévő fontosabb szervei a következők : a) A belügyminisztérium alárendeltségében működő szervek legjelentősebbike a csendőr­ség volt. A Tanácsköztársaság leverése óta a közbiztonsági szolgálatot az ország területének mind­azon részein, melyekre a rendőrség hatásköre nem terjed ki, a csendőrség látta el. A csendőr­ség katonailag volt szervezve: központi szerve a csendőrség felügyelője volt, akinek hatáskörébe az egyöntetű kiképzés, a legyelem és a rend egyöntetűségének biztosítása tartozott. Alárendelve működtek a csendörkerületi parancsnokságok (ezeknek száma egyenlő a honvéd hadtestparancs­nokságokéval) - ezek alatt álltak a csendőrosztályparancsnokságok. Utóbbiból a vármegye terüle­tén több is lehetett, de általában kevesebb volt, mint ahány járás volt. Szemben az osztáiyparancs­nokságokkal. melyeket még tiszt vezetett az alájuk rendelt őrsök már csak altisztek parancsnok­sága alatt állottak. Egy őrs hatásköre több-kevesebb község területére terjedt ki, járási székhelyen őrs mindig volt. Az őrsök állandóan portyáztak : evégett minden községben kellett csendörpihéné­nek lennie. Ez az apparátus kizárólag végrehajtó szerepet játszott, s mint ilyen a törvényhatóságok első tiszt­viselőinek, legfelső fokon pedig a-belügyminiszternek hatósága alá tartozott. A közbiztonsági szol­53

Next

/
Oldalképek
Tartalom