A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.

III. 1919-1944.

gálát ellátása során a csendőrség államrendészeti (állambiztonsági), közrendészeti (azaz tulajdon­képpeni közbiztonsági), igazságügyi rendészeti és karhatalmi szolgálatot látott el. Utóbbi esetben • közhatóságok vagy hatósági személyek támogatására olyan célból volt kirendelve, hogy azoknak hivatalos eljárásukban esetleges erőszakos ellenállás vagy támadás leküzdése végett a szükséges erő rendelkezésükre álljon*. - A csendőrséget a parancs végrehajtásában vak engedelmességre nevelték: a kirendelt karhatalom nem mérlegelhette az eljárás jogosságát. - A csendőrség erő­sen kiépített hálózata adta meg a vármegyei apparátusnak - elsősorban, mint láttuk, a vármegyét a nép felé közvetlenül képviselő, ennek során a csendőrséggel is közvetlenül rendelkező főszolga­bírónak - azt a nyers erőt, mely hovatovább egyre döntőbb eszköze lett a magyar polgári állam fenntartásának. b) Ugyancsak a belügyminisztérium alá volt rendelve a tisztiorvosi szolgálat, mely 4936-ban vált ki a törvényhatóságból, bár területileg továbbra is törvényhatóságonként voli szer­vezve. A tisztiorvosok feladata figyelemmel kisérni az egészségügyi viszonyokat és javaslatokat tenni azok esetleges javitására. irányítani a fertőző betegségek elleni védekezést, valamint a népbeteg­ségek, igy különösen a tuberkulózis és venereás bajok, az alkoholizmus, a csecsemőhalandóság, valamint az egyke elleni küzdelmet, gondoskodni az ehhez szükséges intézmények megszervezé­séről. Feladatuk volt továbbá gondoskodni a meg nem felelő táplálkozásból, egészségtelen lakás­ból, valamint az egészséget veszélyeztető ipari és egyéb munkából származó ártalmak megszün­tetéséről (hogy e szép .-feladatokból mennyi és miért nem valósult meg azt felesleges itt'magya­ráznf). A tisztiorvosok felügyeltek az iskolák egészségügyi viszonyaira, ellenőrzik a közkutakat, felügyelnek a törvényhatóság területén lévő kórházakra és más egészségvédelmi szervekre, va­lamint a gyógyszertárakra, az állami egészségvédelmi szervek személyzetére, valamint a magán­orvosokra is. A tisztiorvosok nem gyógyítanak és orvosi magángyakorlatot sem folytathatnak: fela­datuk kizárólag az egészségügyi vonatkozású hatósági munka megszervezése és szakirányítása. c") A Földmüvelésügyi Minisztérium alá rendelve 4935-ben szervezték ujjá az erdészeti igazgatásnak egységesen először 4923-ban^(4 923 : 48. tc.) létrehozott hálózatát. Az ország erdő­igazgatóságokra volt osztva, melyek közvetlenül a miniszternek voltak alárendelve. Ezek az erdé­szeti és természetvédelmi érdekek fölött örködnek, javaslatokat tesznek az erdörendészeti és más hatóságoknak, és ellátják az erdőgazdasági üzemrendezési feladatokat. Alájuk rendelt szervek az er­döfelűgyelöségek, melyek az erdők közvetlen állami felügyeletét látják el. kezelik az államrendé­szeti kezelésre kötelezett, valamint saját erdötiszt alkalmazásra kötelezett, tehát korlátolt forgalmú erdőket és eljárnak mint az erdőrendészeti hatóságok végrehajtó szervei. A tulajdonképpeni ope­ratív szakfeladatokat, az állami erdőgazdaságok kezelését, továbbá az olyan magán erdőgazdaságok kezelését, melyekben a föld müvelésügyi miniszter külön megállapodás alapján a termelési és egyéb erdőgazdasági munkák szakszerű elvégeztetését is elvállalta, az erdöhivatalok végzik ugyancsak közvetlenül az erdőigazgatóság irányítása és ellenőrzése meUett. Ahol kevés az erdő ott nem ál­lítanak fel még külön erdő hivatalt, hanem ezt az operatív munkát is az erdöíelügyelőség látja el. ­Az 49354 szervezés az 4923-ban még feleslegesen bonyolult erdészeti igazgatási hálózatot lénye­gesen egyszerűsítette. d) Ugyancsak a Föld müvelésügyi Minisztérium alá tartoztak a már 4908-ban ül. 49424>en (4908:43, tc. ill. 4942:23. tc.) megszervezett, de a törvényhatóság alól csak az 4924:42, 1 tc.-kel kiemelt gazdasági felügyelőségek. A megyék székhelyem működtek, alárendelt szerveik a járások székhelyén működő járási gazdasági felügyelőségek voltak. Több járásnak is lehetett egy gazdasági felügyelője. Feladatuk kettős volt: részben állami, részben önkormányzati. Állami vonalon a földmüvelésügyi minisztert tájékoztatták területük mezőgazdasági viszonyairól, s ugyanakkor gondoskodnak a minisztériumnak e területtel kapcsolatos szakirányú kezdeményezései megvalósításáról. Feladatkörűk a mezőgazdaság mindazon ágaira kiterjed, melyekben a földműve­lésügyi minisztériumnak a megye területén külön szakszervei nincsenek. Feladatuk fontosabb rész­letei: a mezőgazdaságról szóló 4894:42. tc. végrehajtása körüli szakszolgálat, az osztatlan közös legelők használatának felügyelete, szakszolgálat a mezőgazdasági termelés összes ágaiban igy az állattenyésztésben is (kivéve a lótenyésztést), részvétel a birtokrendezési és tagositási eljárások­ban, gazdasági munkásügyek, közreműködés a mezőgazdasági hírszolgálatban, gazdatársadalmi és szövetkezeti ügyek előmozdítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom