A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.

III. 1919-1944.

cc) Ke'reskedelmi ügyekben hatáskörébe csupán az áruknak, a megjelölés szabályainak betartása szempontjából való megvizsgálása, házalás, vándoripar. kézizálogkölcsönüzlet engedélyezése tartozott dd) Az ipari közigazgatásnak a kereskedelemügyi a dolgok természetéből kifolyólag ugyancsak sok szempontból érintő vonatkozásaiban viszont annál szélesebb területen járt et A főszolgabíró ugyanis a járás területén elsőfokú iparhatóság volt, ami nagy tömeg ipari vonatkozású ügy elsőfokú intézését jelentette. Ezeknek nagy része az iparűzéssel kapcsolatos iparengedély és iparigazolvány ügyekből, segéd- és tanoncügyekböl és az ipartestületek felügyelete és ellenőrzése folytán előállt ügyekből állott Az iparengedély az engedélyhez kötött iparok folytatására jogot adó hatósági határozat Kiadásának feltétele a folyamodó személyi és esetleg vagyoni megbízhatósága volt A kiadható iparengedélyek száma az egyes iparokban korlátozható volt. Az iparengedély kiadása és az ezzel kapcsolatos összes ügy általában a főszolgabiró hatáskörébe tartozott. Az iparengedély kiadásakor ipardijat kellett fizetni, mely kézműves és gyári vállalatok, továbbá az üzlet minősége és helye szerint különböző volt. Az iparhatóság területén kiadott iparengedélyekről a főszolgabiró az iparvállalatok egyes adatait is tartalmazó jegyzéket, iparlajstromot vezetett, mégpedig külön a képesítéshez és külön az engedélyhez kötött iparokról, valamint a gyárosokról,, kereskedőkről és egyéb iparosokról. Ha az iparos üzemét áthelyezte más iparhatóság területére, uj iparengedélyt kellett váltania. Ezen kivül az engedélyhez kötött iparok vonalán a főszolgabiró joga volt: számhoz köthető, de szabályrendelettel számhoz nem kötött iparokban annak megállapítása, hogy uj vállalat létesítésére szűkség van-e? Hatáskörébe tartozott továbbá biztosíték letété és kiutalása ügyében határozathozatal, biztosíték értékcsökkenése esetén az iparos felszólítása a biztosíték kiegészítésére, ipar álla dekában beállott változások bejelentésének tudomásul vétele és nyilvántartása, ipari szakmák munkakörének és kereskedelmi szakmák üzletkörének esetenkinti megállapítása. - Üzleti könyvek lepecsételése és láttamozása, a könyvekben történt sérülések bejelentésének tudomásul vétele szintén az ő joga volt | Nála keUett bejelenteni, az üzlethelyiség áthelyezését, uj üzlethelyisége fiók létesítését, közkereseti és betéti társasághál a képesítéshez vagy engedélyhez kötött üzlet vezetésére jogosított tag kiválását meghalt iparos iparának az életben maradt házastárs jogán, vagy a gyermekek és unokák javára folytatását, csődtömeg javára folytatott iparűzést sütők, mészárosok, kéményseprők üzlete szüneteltetésének abbahagyását. Egyes szakmában üzletvezető alkalmazásához is az ő hozzájárulása volt szükséges. A főszolgabiró hatáskörébe tartozott az iparos írásbeli megintése oly cselekmény miatt, mely megbízhatóságát kétségessé tésZi„ ö adhatott haladékot a'--fflár engedélyezett .iparűzés megkezdésére, de az ö joga volt az iparűzés jogának elvonása is. Az iparigazolvány a szabad vagy csak képesítéshez kötött iparok folytatására jogosító hatósági határozat volt. Ha az érte folyamodó az iparűzés feltételeit, képesítéshez kötött ipar esetén pedig a képesítést is igazolta (e vonatkozásban az ipartestület előzetesen hozzászólhatott) a hatóság ezt az iparigazolvány kiadásával tanúsította. Ha az tparigazolványért folyamodó folyamodványára szabad iparoknál 15, képesítéshez kötött, iparoknál 30 nap alatt nem kapott választ az ipart el lehetett kezdeni, de tanoncot nem lehetett szerződtetni, és amellett az iparos ki volt téve annak, hogyha végül folyamodványát elutasítják, köteles az ipart abbahagyni. Az iparigazolványért az iparengedély dijának kétharmada volt fizetendő. Mint láttuk az iparigazolványokról külön iparlajstromot vezettek. Az iparigazolványok és általában a képesítéshez kötött iparok ügyeiben ugyancsak a íőszolgabiró járt el. Hatásköre általában ugyanaz volt, mint az engedélyhez kötött iparok esetében. Ezen kivül még nála volt megteendő a rokoniparra áttérés és üzemkiterjesztés bejelentése, ö hozott határozatot tanonc és segéd pályaváltoztatása esetén az eltöltött tanidö és segédi idő beszámítása, továbbá képesítéshez kötött ipart üzö iparosok nem rokoniparra áttérése vagy üzem kiterjesztése, háziipar, házi mellékfoglalkozás, bérmunka jeüeg megállapítása ügyében.