A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.

III. 1919-1944.

Az ő joga volt a gyárszerü jelleg megállapítása az egyes üzemeknél, szakvizsgára bocsátás ipari szakképzettség megállapítása céljából, s tulnyomórészben nők által űzött iparokban a szakképzett ség elismerése. Mint elsőfokú iparhatóság ö volt illetékes a segédek és szakmunkások minősítése, munkakönyveik kezelése ügyében is. Így hatáskörébe tartozott a segédekről lajstrom vezetése, megállapítása an nak, hogy mely segédek tartoznak a «íontosabb teendőkkel megbízott segédek* közé, munkakönyv kiadása, munkakönyv elvesztésének bejelentése, kivizsgálása, ideiglenes igazolvány és uj munka könyv kiállítása, gyári munícásokról a munkaadó által vezetett jegyzékek ellenőrzése, segéd által egészségtelen lakás miatt beadott panaszok intézése, gyáros megfosztása fiatal munkások alkalmazásának jogától. Ugyancsak a főszolgabíró hatáskörébe tartoztak a tanoncüggyel kapcsolatos teendők. A tanoncszerződéseket a főszolgabiró vagy megbízottja előtt lehetett kötni. (A főszolgabiró mégbizottja lehetett a községi jegyző is.) A tanoncszerződésekről a főszolgabiró tanonclajstromot vezetett. A főszolgabiró ügyelt arra, hogy a tanoncok a tanonciskolát vagy az ismétlő iskolát látogassák. Ennek elhanyagolása kihágást képezett, melyben az Ítélethozatal a főszolgabíróra tartozott. A tanoncidő lejárta után a tanoncot segédvizsgára lehetett bocsátani, s ennek eredményes letétele után a tanonc az ipartestülettől vagy a főszolgabírótól segédkönyvet kapott Ezzel kapcsolatban a főszolgabíró hatásköréi// a következő fontosabb területekre terjedt ki: Eldöntése annak, hogy valamely alkalmazásnak ipari tanviszony jellege van-e? Megfelelő előképzettséggel nem rendelkező egyénnek tanoncul alkalmazására engedély adása, tanonc alkalmazásba vételének bejelentése, tanoncszerződések hitelesített másolati példányának megőrzése, tanidő egy részének elengedése, a tanonc, illetőleg törvényes képviselője panaszára a tanviszonynak rögtöni hatállyal felbontása ügyében határozathozatal, tanoncnak a tanonciskolából kizárása, tanviszony megszűnésé nek tudpmásulvélele, lanonctartás jogának elvonása és visszaadása, tanoncvizsgáíó bizottság alakítása ott, ahol ipartestület van. továbbá segédlevél kiadása, a tanonciskolában vagy a segédi vizsgálaton kellő eredményt felmutatni nem tudó tanoncnál a segédi szakba vágó gyakorlat tartamának meghosszabbítása, tanoncokról nyilvántartás vezetése, tanoncok községenkint összeállított jegyzékének megküldése, s változásainak mindenkori közlése a községi elöljáróságokkal, tizenhat éven aluli tanoncok éjjeli munkájára engedély adása, segédi vizsgálatra bocsátás. A főszolgabiró hatásköréhez tartozott az ipartelepek ellenőrzése: Ha valamely iparág' gyakorlása ipartelep felállításával járt, a főszolgabírótól a telep felállítására telepengedélyt kellett kérni. A telepengedélyt a főszolgabíró helyszint szemle alapján adta ki. A helyszíni szemlén a szakértőkön kivül jelen volt a községi elöljáróság megbízottja, de felszólalással élhettek mindazok, akik a telep létesítésével kapcsolatban bármilyen szempontból érdekelve voltak. A bizottság egyik tagja volt a tisztiorvos, aki azonban magukkal a munkakörülményekkel általában nem sokat törődött. A telep lényegesebb átalakításához szintén főszolgabírói engedélyre volt szükség - bár fenntartásuk hoz az érintett községek is kötelesek voltak hozzájárulni -, amit a főszolgabiró szintén csak helyszíni szemle után adott ki. A főszolgabiró mint elsőfokú iparhatóság ellenőrizte az ipartestületek működését és vagyonkezelését is. Az ipartestületek ellenőrzésére iparhatósági biztost küldött ki, a közgyűléseken résztvehetett, aláirta'-a jegyzökönyveket és fellebbezési joga volt minden olyan határozattal szemben, mely a fennálló jogszabályokba ütközött. A főszolgabiró az. ipartestület közegeinek működését ellenőrizte, s őket tisztségüktől fel is függeszthette. Az ipartestület ügy- és vagyonkezelését legalább évenként egyszer megvizsgálta, az összes könyveket, okmányokat és feljegyzéseket megtekinthette. Az ipartestület gyűlését egybehívhatta és fel is oszlathatta, ipari ratin kaügy i vonaíko zásokhan'ha-iás&öréfc'e tartó zotí-az ;ípa'rté^ü^elő-ir által gyérvizsgá'lat alkalmával észlelt hiányok megszüntetése iránti intézkedés, ha a hiányok törvénybe ütköznek vagy a munkaadó az iparielügyelö figyelmeztetésének nem tett eleget, - balesetek elhárítása és az alkalmazottak életének, testi épségének és egészségének megóvása érdekében szükséges intézkedések megtétele, egészségügyi hatóságok által teljesített iparegészségügyi vizsgálatok alapján in-