A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.

III. 1919-1944.

felügyeletét és ellenőrzését a főszolgabíró utján gyakorolta-A törvényhatóság rendeleteit az alispán általában a főszolgabiró utján intézte a községekhez (s még ha közvetlenül fordult is hozzájuk, akkor is értesítette arról a főszolgabírót) és ezek a törvényhatósággal szintén az ő utján érintkeztek, a) A vármegye felügyeleti és ellenőrző hatáskörében a főszolgabírónak jelentős befolyása volt a község önkormányzati működésére. A főszolgabiró közvetlenül .irányította a községi szervezet megújítását: kitűzte a képviselőtestület választását, jelöite az elöljárók legnagyobb részét, elnökölt a képviselőtestület és az elöljárók megválasztásán, - E széles főszolgabírói hatáskör következményeképpen a községi önkormányzat egyre inkább csak látszólagossá vált és a járás területén valójában a főszolgabíró akarata érvényesült. A községi képviselőtestület tagjainak fele ugyanúgy.; mint a törvényhatósági bizottságnál a legtöbb adófizetők közül került ki: virilis. A virilisék jegyzékét évről-évre ugyancsak a főszolgabiró állapította meg a jegyzőktől felküldött adókimutatások alapján. .Ha a főszolgabíró a virilisek jegyzékét raegállápitötta. azon már változtatni nem lehetett. De a községi képviselőtestület másik - vagyis választott - részének választását is a főszolgabíró készítette elő. ő állapította meg a választás időpontját, ő elnökölt a választásokon. Nem kis részben a főszolgabíró mesterkedései folytán is a legtöbb esetben még az 50 % választott képviselőtestületi tagság is a dolgozó nép akaratának kijátszásával került a községi képviselőtestületbe. A községi képviselőtestület határozatait érvényesítés végett a megyei kisgyüléshez kellett felterjeszteni, de. a határozatokat a főszolgabíró véleményezte. •• . • . . • A községi választók névjegyzékének összeállítását a községi igazoló választmány végezte. A választmány 4 tagja közül 2-t a főszolgabíró Jelölt ki és ezzel 'biztosította befolyását a választói névjegyzékek összeállítására is. Mindezek a jogok együttvéve kellő biztosítékot nyújtottak arra, hogy a községekben valójában az történjék, amit a főszolgabíró akar. s ráadásul még az egésznek bizonyos önkormányzati látszata is legyen. . . t

. Az elöljárók választása - a szaktisztviselök választásától eltekintve - a községi tisztújító székeken történt. A tisztújító szék elnöke a főszolgabíró volt. Az egyes állásokra a főszolgabírónak jelölési joga volt. s a megürült tisztviselői állásokra az uj választásig a főszolgabíró saját hatáskörében állított helyettest, A Horthy-korszak törvényei széleskörű felügyeleti jogot adtak a főszolgabírónak a község tisztviselői felett, A főszolgabiró a község tisztviselőit megbírságolhatta, fegyelmi eljárás elé állíthatta, sőt bármikor fel is függeszthette, ő engedélyezte a tisztviselők szabadságolását, az uüszámlákat hozzá terjesztették fel érvényesítés végett. :' , A főszolgabíró köteles volt évente megvizsgálni a községek ügyvitelét, pénz- és vagyonkezelését. Az észlelt hiányosságokról hiányjegyzéket vett fel. A községi vagyon kezelését, bérbeadását és hasznosítását szintén a főszolgabíró ellenőrizte. Az egyes községekben bizonyos időszakokban a főszolgabíró panasznapokat tartott. b) Igazgatási vonatkozásban - kivéve a községi önkormányzat hatáskörébe tartozó,valaünint azon speciálisan helyhatósági jellegű igazgatási ügyeket, melyekben a döntés joga is a községet illette - az alsóíoku közigazgatás tulajdonképpen főszolgabíró és községek egymást szorosan kiegészitő^együttműködésébői állt elö. Ezen a vonalon az alsóíoku igazgatási ügyek nagy részében ugyanis a törvény a döntést magasabb hatóságra, többnyire a főszolgabíróra bízta, a községre pedig a végrehajtást és a kezelést. Igy a főszolgabíró és a községek hatásköre egymást annyira kiegészítette, hogy tulajdonképpen együtt töltötték be az elsőfokú hatóság szerepét. (Ez az oka annak, hogy a járás területén minden csak kissé is jelentós közigazgatási ügy érdemi iratai a főszolgabíró irattárában találhatók.) A főszolgabíró tehát alsóíoku általános közigazgatási hatóság, ennek megfelelően rendkívül kiterjedt hatáskörrel. aa) A belügyi igazgatás vonalán különösen széles és lényeges hatáskörrel rendelkezett.