A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.

III. 1919-1944.

Anyakönyvi ügyekben a főszolgabíró elsőfokú anyakönyvi hatóság volt. Az anyakönyvi kiigazítást az utólagos vagy újbóli anyakönyvezést a löszolgabiró rendelte el. Ez a gyakorlatban ugy tör tént. hogy a jegyző, aki községekben az anyakönyvvezető volt jegyzőkönyvtervezetet terjesztett fel a főszolgabíróhoz és ezt a főszolgabíró aláirta. Ezt a véghatározatot azután a jegyző bevezette az anj'akönyvbe. A főszolgabíró feladata volt minden év elején begyűjteni a községekből az anyakönyvi másodpéldányokat. Ezeket átvizsgálta, majd megőrzés végett a vármegye levéltárának adta át - Ezen kivül általában felügyelt arra, hogy az anyakönyvezés az érvényes jogszabályoknak megfelelően történjék. Rendészeti vonatkozásban a kis- és nagyközségekben, amelyekre a rendőrség működése nem terjed ki. a főszolgabíró volt az elsőfokú rendőrhatóság. Ilyen "minőségében mindazokat az ügyeket, elsőfokon intézte, melyeket városokban a rendőrség lát eL Ebben a munkájában a csendőrség az Ő hatósága alá tartozott, rendeleteinek végrehajtásához ez adta a szükséges karhatalmat Rendészeti hatásköre több részterületet foglalt össze: A gyülekezési jog és az egyesületi ügy terén elsőizben az első világháborút megelőző nagy népmozgalmak idején, majd a tanácsköztársaság megdöntése után léptettek életbe nagyobb korlátozásokat £

zek a rendelkezések kimondták, hogy politikai gyűlést csak abban az esetben szabad engedélyezni, ha az nem irányul a fennálló társadalmi rend ellen, A járás területén politikai jellegű gyűlést csak a főszolgabíró előzetes engedélye alapján Lehetett tartani. E végett minden egyesölet köteles volt legalább három nappal előbb a tárgysorozat és az idő pontos megjelölésével gyűléseit a főszolgabírónak bejelenteni. Ennek elmulasztása vagy a feloszlatott gyűlés folytatása kihágást képezett. A főszolgabíró kiküldötte a gyűlésen is jelen volt, a szónokot figyelmeztethette, sőt a gyűlést fel is oszlathatta a rendelkezésére álló karhatalom segítségével. Külföldiek ellenőrzése terén a főszolgabíró hatáskörébe tartozott a járás területén lakó külföldiek időnkénti jelentkezésre kötelezése. Tőle függött a lakhatási engedély, a munkavállalási engedély és a tartózkodási engedély megadása vagy megtagadása. A főszolgabíró joga volt az általa nem kívánatosnak tartott külföldiek kiutasítása is. Hogy ez az ellenőrzés kellően hatályos legyen, a járás területére érkezett külföldieket a jegyzőnél a szállásadó tartozott bejelenteni. A Jegyző a bejelentőlapot a főszolgabíróhoz terjesztette be, de előbb maga is nyilvántartásba vette. A bejelentett külföldiekről a főszolgabíró kartotékrendszerü nyilvántartást vezetett. Mindazok ellen, akik a szabályszerű bejelentést elmulasztották a főszolgabíró kihágási eljárást indíthatott. A főszolgabíró hatáskörébe tartozott a «nem kívánatos eiemek* internálásának és rendőri felügyelet alá helyezésének elrendelése, azon kivül azokat a személyeket, kiknek jelenlétét a járás terű létén nem tartotta kívánatosnak, illetőségi helyükre toloncoltathatta. Sajtórendészeti téren a főszolgabíró adott igazolványt a sajtótermékek utcai vagy házaló terjesztésével foglalkozó személyek : újságárusok, rikkancsok, könyvügynökök számára. A főszolgabíró adott játszási engedélyt ,a mozik számára és ö engedélyezte a mozihelyiségek más fajta előadások és nyilvános gyűlések céljaira történő felhasználását Széles hatásköre volt a főszolgabírónak közlekedésrendészeti ügyekben. Hatásköre kiterjedt a fő és mellékutvonalak kijelölésére, egyirányú és párhuzamos közlekedés, tiszta keresztezés és közlekedési korlátozás elrendelésére, -- a járás területén lévő közutakon tartandó versenyek engedélyezésére és ó vonhatta vissza a gépkocsivezetői igazolványt is. Tűzrendészeti téren a löszolgabiró feladata kettős volt Egyrészt tartozott a meglévő vagy létesítendő 'épületeket, gyárakat, filmszínházakat és egyéb létesítményeket, valamint a cséplést raktározási stb. munkákat tüzrendészeti szempontból ellenőrizni. Másrészt gondoskodni tartozott a községi tűzoltóság megszervezésének ellenőrzéséről. Lőfegyver, valamint lőszer vásárlására és tartására a járás területén a főszolgabíró adhatott engedélyt. Az engedély megadásának voltak tárgyi feltételei (nagykorúság, 10 évi magyar áüampolgárság stb.), de mindezek megléte esetén is a főszolgabíró az engedély megadását-megtagadhatta akkor, ha a kérelmezőt nem tartotta megbízhatónak. Ezen rendelkezések, megszegői ellen elsőfo-