A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.

III. 1919-1944.

kisgyűlés és a közigazgatási bizottság tovább működik, de ha a kisgyűlés a munkát megtagadja vagy ugyanúgy Jár el. mint a törvényhatósági bizottság, a kormány kormánybiztost küldhet ki. Ez rendelkezik a tisztviselőkkel s azok kötelesek annak jogszabályokkal nem ellenkező rendeleteit teljesíteni anélkül, hogy a törvényhatóság által később azért felelőssé lehetne őket tenni. A kormánynak tehát mint látjuk itt is megvolt a biztositéka arra. hogy kényes helyzetben a törvényhatóságok kellemeUen magatartását legalábbis átmenetileg hatálytalanítsa. Részben már a törvény megaJttótá^át, közvetlenül megelőző évek törvényhozása által is előkészítve, erősen korlátozott volt a vármegye költségvetési joga. A törvényhatósági bizottság által megállapított költségvetést ugyanis a pénzügyminiszterrel egyetértésben a belügyminiszter hagyta Jóvá. Indokolt esetben Joga volt a költségvetés egyensúlyának megóvása mellett egyes tételek leszállítására, felemelésére vagy törlésére vagy a törvényes rendelkezések által a törvényhatóságra rótt kötelezettség teljesítéséhez szükséges kiadásnak költségvetésbe való felvételére. A belügyminiszter azonban a jóváhagyást meg is tagadhatta és a törvényhatóságot uj költségvetésre is utasíthatta. Ha a Jóváhagyás megtagadása esetében a törvényhatóság a költségvetési év március havának végéig sem terjesztett elő jóváhagyásra alkalmas költségvetést, a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve Jogosult volt a törvényhatóságnak arra az évre érvényes költségvetését végleg megállapítani. (4927 : V. tc. 42. §) Ha a törvényhatóságnak nem volt Jóváhagyott, illetőleg a fentiek szerint megállapított költségvetése, vagy nem annak keretében gazdálkodott, háztartásának, vagy üzemi gazdálkodásának rendbehozása, illetve a törvényes keretek közé szorítása érdekében a belügyminiszter a minisztertanács hozzájáruláséval a törvényhatósághoz, annak terhére, pénzügyi ellenőrt rendelhetett ki. A kormányzat ezenkívül még tovább korlátozta a törvényhatósági bizottságoknak a törvényhatóság tisztviselői feletti befolyását. Ezt egyrészt azáltal érte el. hogy a közigazgatási gyakornokok sorába való felvételt a belügyminiszter jogává teszi. E jog régebben is már a főispán, tehát a kormányexponens kezében volt. Ahhoz viszont, hogy 4929 után valaki közigazgatási állást elnyerhessen többek között előzetes közigazgatási gyakorlatra is szüksége volt. Ilyenre viszont csak a belügyminiszter által kinevezett gyakornokokat lehetett kiküldeni. A törvényhatósági bizottságnak tehát most már csak annyi befolyása maradt, hogy tisztviselőit a miniszter által előzetesen kiválasztott Jelöltek közül választhatta. Ezzel a helyi érdekek érvényesülését méginkább sikerült megnehezíteni. Másrészt a törvény kimondta a megyei tisztviselők választásának élethossziglanra történtét, A tisztviselő igy tehát nem lett többé kitéve a hatévenkénti újra választásnak (gyakorlatilag ugyan már 4942 óta nem választottak újra tisztviselőket először a háború miatt, majd a konszolidációhoz szükséges belpolitikai nyugalom biztosítása érdekében), s mivel fizetésének folyósítása felett már amúgy is évtizedek óta az állam diszponált, ezáltal működésében a törvényhatósági bizottságtói gyakorlatilag teljesen függetlenné vált. Kivételt képezett az alispán, kit tíz évre választanak. A szakszolgálati tisztviselőket (orvos, levéltáros, segédhivatal, számvevőség) továbbra is a főispán nevezi ki ugyancsak élethossziglan. - Ugyancsak a törvéhyhatósági bizottság ~ a gyakorlatban, mint láttuk, tőle már úgyis csaknem teljesen függetlenüit - tisztviselőkkel kapcsolatos jogkörét csökkentette a törvénynek az a rendelkezése is. mely szerint tisztviselő ellen a miniszter és a főispán is elrendelhet fegyelmi eljárást, melyben a végsoíoku fegyelmi hatóság a belügyminiszter, illetve az ö elnöklete alatt álló fegyelmi tanács. 2, A végrehajtó apparátus szervezete és hatásköre A vármegyei törvényhatóság végrehajtó apparátusának szervezetét és hatáskörét korszakunkban az előbbieknél részletesebben kell és lehet vizsgálni. Kell azért, mert a jelenlegi levéltári anyag igen nagy hányadát e koszak termelte ki, s lehet azért, mert ebből a korból az ügykörökig ' lemenő részletes felmérésünk is van. (Megjegyzendő, hogy a továbbiakban az ügykörök a legfontosabb szervek viszonylatában részletesen történő kibontása az ügykörök legnagyobb részében a szerv korábbi periódusaiban megvolt ügyköreire is következtetni enged.) I. A vármegyei törvényhatóság területe, mint az előbbiekben láthattuk, járásokra oszlik. Egy-egy járás több községet foglal magába. A vármegye egy-egy járás kis- és nagyközségeinek közvetlen