A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.

III. 1919-1944.

tokra már csak kevés lehetőséggel, - s végül ahol lehetett volna is valami jelentőset cselekedni, ott a törvényhatósági bizottságban képviselt osztályérdekek gátolták meg bármilyen haladó, alkotó gondolat érvényesülését. A közgyűlés határozott a törvényhatóság területét érintő és szervezetével kapcsola íos hozzáutalt kérdésekben.. Tekintettel azonban arra, hogy a területrendezés kapcsán többnyire anyagi kérdések is íelmerültek (csökkenhet a törvényhatósági pótadóból származó jövedelem, uj közigazgatási kirendeltségek létesítése például a tanyavidéken uj kiadást jelent-, a városnak, egyes virilisták befolyása csökkenhet ha esetleg ingatlanaikat más törvény hatosághoz csatolták) a törvényhatóságok határait érintő kis változások is csak nehezen jöhettek létre. Ennek következtében a magyar közigazgatás területi beosztása a különféle igazgatási ágazatok (pénzügy, közoktatás, igaz ságügy„ földmüvelés) hálózatának egymástói eltérő szempontú területi szervezése folytán rendki vül zavarossá vált: természetesen elsősorban az ügyes bajos dolgozók kárára. - Szervezeti kér déseket illetőleg továbbra is a közgyűlés joga volt a föszolgabirák járásokba való beosztása, va lamint járások, orvosi és állatorvosi körök beosztása, A közgyűlés tárgyalta a számonkéröszék jelentését, a törvényhatóság első tisztviselője n e k j el en'tésé t„ valamint ar k ö z i g^ z g a i áar.i

: bizottság jelentéseit és javaslatait. - Ennek kapcsán felügyeletet gyakorolt a közigazgatás önkormányzati szer veinek működése felett. - A közgyűlés iktatta be a főispánt, ~- ennek az aktusnak azonban már csak jelképes jelentősége volt. A közgyűlés határozott a törvényhatóság első tisztviselőjének felfüggesztése esetén helyettesítése kérdésében, valamint az összes törvényhatósági tisztviselők felelősség alóli mentési tése és nyugdíjazása kérdésében, A közgyűlés választotta a törvényhatosági bizottság örökös tagjait, az előbb felsorolt bizottságok és választmányok választás aláeső tagjait, a felsőházba küldendő rendes és póttagokat és mindazokat, akiket valamely közjogi szervhez a törvényhatóság képviseletében vá lasztás utján keli kiküldeni, (így a közigazgatási bizottságba küldendő tagokat is,) « A közgyűlés választotta továbbá a törvényhatóság választás alá eső tisztviselőit, A közgyűlés irányította a törvényhatóság gazdasági természetű ügyeit, megállapította a költségvetést és zárszámadást, a törvényhatóság vagyonával kapcsolatban határozott a 10.000 P-n felüli értékben történő vagyonszerzés, elidegenítés vagy megterhelés, terhes szerződés vagy egyesség kötése kérdésében : határozott továbbá a vagyon jövedelmének hovaíorditása, a saját és a keze lésében lévő készpénzek gyümölcsöztetése, a gyámpénztári pénzkészleteknek mely pénzintézeteknél és mekkora összegek erejéig történő elhelyezése, középületek emelése, közintézmények és üzemek, berendezések, vállalatok létesítése és rendeltetése, szervezeti és kezelési módjuk megállapítása kérdésében, A közgyűlés állapította meg a törvényhatósági úthálózatot és döntött arról, hogy valamely utvonalat magasabb (pl. hadászati) érdekböi a közlekedésügyi miniszter, rendelete alap Ján felvegyenek-e a törvényhatósági úthálózatba, A közgyűlés megállapította a törvényhatósági közgyűlés és kisgyűlés ügyrendjét, üléseinek számát és időközeit. A vármegyei közgyűlés határozott a vármegye területén lévő községi és megyei városi képviselőtestületek feloszlatása tárgyában a belügyminisztériumnak teendő előterjesztés kérdésében, A közgyűlés mindezen hatásköre elsőfokú: fellebbviteli hatásköre az uj szabályozás szerint már nem volt. Ezen elsőfokú hatásköreivel szemben - amennyiben fellebbezésnek helye van - általában a belügyminiszter volt a fellebbviteli fórum, bb) A közgyűlés régi hatásköréből a fel nem soroltak intézését, valamint a teljes másodfokú hatáskört a kisgyűlés vette át, hatáskörét a törvény azonban nem határozta meg pontosan. A gyakorlatból elemezve megáilapitható azonban, hogy elsőfokú hatásköre minőségileg teljesen megfelelt a közgyűlésének, csupán mennyiségileg különbözik attól: a közgyűlésével azonos ügyköreiben a kisebb jelentőségű vagy kisebb anyagi értékű, tehát sűrűbben előforduló és igy gyorsabb intézkedést is igénylő ügyek tartoztak eléje.