A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.
III. 1919-1944.
lasztöjoga van annak a 26 éves férfinek, aki 40 év óta magyar állampolgár, 6 éve ugyanabban a községben lakik, s az eiemi népiskola 6 osztályát, vagy más ezzel egyenrangú Iskolát elvégezte. Nőnek 30 év után van választójoga ugyancsak 40 éves magyar állampolgárság és 6 évi helybenlakás után ha más, a törvényben részletesen felsorolt követelményeknek megfelel. A törvény (4920. §) ezen alapelvek mellett számos más követelményt is felsorol, a választójog megadását illetőleg. (Megjegyzendő még, hogy itt iktatták csak törvénybe a titkos szavazást.) Részletes ismertetésük azonban számunkra nem lényeges, mert ennek a törvénynek alapján Magyarországon törvényhatósági választást már nem tartottak. A) A vármegyei törvényhatóság 4, A törvényhatósági bizottság szervezete és hatásköre a) Az 4929. évi törvény minden téren jelentős változást hozott a törvényhatósági bizottság szervezetében és hatáskörében: A kormány ugyanis ahogy 4943-ban a törvényhatósági tisztviselők uj kinevezési rendszerével szándékozott válaszolni a választójog akkori kényszerű kiterjesztésére, ugy az 4925-i választójogi törvényre, nagynehezen megteremtett konszolidációjának érdekében 4929-ben a közigazgatás további centralizálásával, a törvényhatósági önkormányzatok még további korlátozásával, még erösebb ellenőrzésével válaszolt. aa) Az 4929. évi közigazgatási törvény a törvényhatósági bizottság összetételét is megváltoztatta. Most már nem fele részben virilistákból és fele részben választottakból áll, hanem a tagság 2/5-e virilista. 2/5-e választott tag, 4/5-e pedig érdekképviseletek és felekezetek kiküldöttje. Az uj rendszer szerint tehát pl. a 300 tagu törvényhatósági bizottsággal rendelkező Veszprém megyében a 300 tag 2/5-e virilista volt. E 420 fő azonban most már ugy Jön össze, hegy a megye 360 legtöbb adófizetőjét az adóösszeg nagyságának sorrendjében 3, egyenként 420 főnyi csoportba osztják és mindegyik 420-as csoport a maga tagjai közül 40 tagot választ A bizottságba igy tehát a virilisták is már erősen megszűrve kerültek be, hiszen mi sem volt egyszerűbb a kormánynak, mint különféle mesterkedések segítségével keresztűlvinnie, hogy a virilisták közül is a számára legmegfelelőbbek kerülhessenek a bizottságba. A szavazóképes lakosság választása révén most már a tagságnak ugyancsak nem a fele került be a bizottságba, hanem csak 2/5-e, azaz. hogy példánknál maradjunk további 420 fő. A kormányzatnak ilyen módszerekkel sikerült elérnie a választás jelentőségének csökkentését, amellett igy a választójogi törvényben kényszerűen kiszélesített társadalmi bázis befolyását is korlátozhatták. Az ötödik ötöd-példánkban 60-tagJát egyrészt az érdekképviseletek küldték, (az érdekképviseletekről a továbbiakban még részletesen lesz szó), másrészt az egyházak. Veszprém megyében pl. az ügyvédi kamara 3. a közjegyzői 4, a mérnöki 2, az orvosi 3, a kereskedelmi és iparkamara 6 tagot küld. a megyén mezőgazdasági bizottság 45, a vitézi szék 2, az 0TI 4, a jegyzőegyesület 3 tagot A különféle kamarai érdekképviseletek, ezek a jellegzetesen az uralkodó osztály érdekeit szolgáló szervezetek, tehát 39 tagot adtak. Tekintettel arra, hogy magukon az érdekképviseleteken belül is többnyire erős túlsúlya volt a kormánynak - amellett mód volt arra is, hogy meg nem felelő politikai magatartás esetén valakit a kamarából kizárjanak. - világos volt. hogy az érdekképviseletek által választott törvényhatósági bizottsági tagok is a kormány szekerét fogják telni A 60 fő másrészt a vallásfelekezetek képviselőiből tevődött össze: a felekezeteket a legnépesebb egyházközségek lelkészei képviselték. Veszprém megyében a tőrvény ható sági bizottságnak igy 7 rk, 2 ret, 4 ev„ ö&iszesen : 40 papi tagja volt. Ugyancsak ehhez az 4/ 5-höz számítottak még a megyében lévő állami szakhivatalok szakszerűség cimén tag vezetői is; a pénzügyigazgató, az AÉH főnöke, a gazdasági felügyelő, tankerületi főigazgató, tanfeiügyelő. állatorvos, az 0T1 kerületi pénztárának vezetője, 'a vármegyei számvevőség főnöke, (s ahol működik ott) a vármegyei tanitó egyesület elnöke. Láthatjuk tehát, hegy a bizottság óvatosan összeállított 2/5, - 2/5, -=4/5 tagolása mellett a kormány rendkívüli mértékben megnehezítette bármilyen abszolút többség létesülését :a mérleg nyelve mindig az 4/5 rész érdekképviseleti, felekezeti, állami szakhivatali csoport kezében volt. S hogy a kormánynak ez a súlya még nagyobb legyen, a törvény bevezette az örökös tagság intézményét is. «E» a csoport lesz hivatva arra, hogy a törvényhatósági bizottság gyűlésében az állandóságot képviselje - mondja a Javaslat miniszteri indokolása. - ... Ez biztosítja az önkormányzat életműködésében a Jogfolytonosságot, továbbá a mélyreható tapasztalat és nagyobb közélett gyakorlat érvényesütését. ... Az örökös tagok csoportja állandóan mérlegelheti az igazgatás szükségleteit és fogyat36