A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.

III. 1919-1944.

kozásait, teljes pártatlansággal ítélheti meg az önkormányzat ügyeit és évek hosszú során át szerzettgazdag tapasztalataival a törvényhatóság életében nagyértékü összekapcsoló elem lesz a mult és a Jelen között.* Az örökös tagokat egy kijelölő bizottság választotta, melynek elnöke a főispán volt, aki a bizottság további két tagját és egy póttagját kijelölte. Ugyanannyi tagot jelölt ki az alispán és választott a közgyűlés. Az örökös tagok száma nem lehetett több a bizottság létszámának 5 Z-ánál, Veszprém megyében tehát 48 főnél. Végül hivatalból volt tag az alispán, a főjegyzői a másodfőjegy* zők, a tiszti főügyész, az árvaszéki elnök, a tiszti főorvos, a járási íőszolgabirák. árvaszéki ülnökök, alügyészek és megyei városok polgármesterei (a vármegyei főlevéltárnok törvényhatósági bizottsági tagsága most szűnt meg). M indenesetre ez a rendszer alkalmat adott a kormányzatnak arra, hogy saját befolyását a bizottságra e tagok személyén át is tovább erősítse. bb) A törvényben a kormányzat hatalmi helyzetét azzal is biztosítani akarta, hogy a nagy létszám és éppen e miatt nehézkesen kezelhetőnek látszó törvényhatósági bizottsági közgyűlés hatáskörét erősen csökkentette. Erre megfelelő űrügynek látszott a bizottság nagy létszáma és ritka ülései miatt valóban nehézkes ügyintézése, ff A törvény a közgyűlés eddig megvolt ügyköreinek legnagyobb részét ettől kezdve az újonnan létesített kisgyülésre bízta. A törvény szerint a kisgyűlés tagja a főispán elnöklete alatt 5 megyei főtisztviselő (alispán, főjegyző, árvaszéki elnök, tisztiíőűgyész, tisztifőorvos) és a törvényhatósági bizottság 40 %-ánál, de legfeljebb 24 főnél nem több törvényhatósági bizottsági tag. Utóbbiakat a közgyűlés választja, - A kisgyülésen előadó lehet nem tag tisztviselő is. sőt szakkérdéseknél az állami és törvényhatósági szaktisztviselőket is meg kell hallgatni. Ezeknek szavazati joguk azonban nincs. * A bizottságban - mint láttuk - a hivatalnok elemek kisebbségben vannak, a kormányzat érdekeinek érvényesülésére azonban lehetőséget nyújt az, hogy a kisgyűlés választott tagjainak esetében már nem lényeges a -három választási csoport (virilista, lakosság által választott, érdekképviselet) arányos képviselete. A kisgyűlés kislétszámu, s többszörös választási szűrön átment tagságú. Sűrűn ülésezvén (legalább havonta 4 rendes kisgyülést kell tartani), megszervezése valóban gyorisrtja az ügyintézést, de összetétele miatt még könnyebben kézbentartható. Mivel -- mint látni fogjuk - gya. korlatban a közgyűlés volt teljes ügykörének legnagyobb részét ellátja (köztük a teljes feljebbviteli jogkört is) elmondha-tjuk, hogy rajta keresztül a kormányzat az egész megyei önkormányzatot saját kezébe fogja össze. A kisgyűlés megteremtésével megszűnt az állandó választmány is: hiszen a kisgyűlés eddigi funkciójának nagy részét átvette, kibővítve azzal, hogy most a döntés jogát is megkapta. cc) A törvényhatósági bizottságból alakult egyéb bizottságok és választmányok vonatkozásában 4929-ben a törvény a kijelölő választmány, igazoló választmány és központi választmány mellé (melyeknek hatásköre is részben újból szabályoztatik) még további uj bizottságokat szervezett. - Az igy részben újjászervezett, részben újonnan megszervezett bizottságok a következők voltak : A kijelölő-választ m-^á n y feladata, hogy a törvényhatósági bizottság által betöltendő állásokra a képesített pályázatok közül kijelölje azokat, akiket legalkalmasabbnak tart. Minden állásra legalább három egyént kell kijelölni, hacsak van annyi képesített pályázó. Érvényesen csak a kijelöltekre lehet szavazni. A bizottság 6 tagból áll. A kijelölő bizottság más, mint a kijelölő-választmány. Feladata, hogy a törvényhatósági bizottság örökös tagjaira nézve előterjesztést tegyen. Tagjainak száma 6. Az igazoló választmány feladata a törvényhatósági bizottság megalakulásával kapcsolatos : a) Ötévenként összeállítja a legtöbb adót fizetők névjegyzékét a községek kimutatásai alapján. b) Elbírálja a választás szabályellenessége vagy a választhatóság hiánya miatt beadott felszólalásokat. c) Határoz a törvényhatósági bizottsági tagság megszüntetése kérdésében az összeférhetetlenség kivételével, amelynek esetében a bejelentéseket döntésre csak előkészíti.