A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.

I. 1867-1885.

jelenteni, s az ügyet a közgyűlés elé terjeszteni. Ha azonban a minisztérium egyenesen ragaszkodik rendeletének végrehajtásához, ugy az azonnal és feltétlenül teljesítendő és végrehajtandó. Az ilyen rendeletet valamint a szabadságos és tartalékos katonák berendelésére vonatkozó, továbbá az állam veszélyeztetett érdekei miatt halaszthatatlan rendőri intézkedést tárgyaló kormányrendeletet csak a végrehajtás után lehet közgyűlés elé terjeszteni. S ha a törvényhatóság még akkor is tiltakozna, a főispán, a kormány felhatalmazása alapján, a tisztviselőkkel fegyelmi megtorlás fenyegetése mellett közvetlenül rendelkezhet s azok neki engedelmeskedni kötelesek, - a törvényhatóság pedig a rendelet végrehajtása után legfeljebb a parlamentben emelhet panaszt. Ezzel gyakorlatban igen erősen korlátozódott a törvényhatóságnak a burzsoá jogászok által nagyhangon az alkotmány biztositékának nevezett jogköre, vagyis az a lehetőség, hogy a törvényhatóság, mint az • alkotmány védőbástyája* (legalább is elméiéiben)'valamely rendelet végre nem hajtásával megakadályozhatja a központi hatalom alkotmányellenes intézkedéseit 2. A végrehajtó apparátus szervezete és hatásköre A törvényhatósági bizottság közgyűlésein' hozott határozatok végrehajtó apparátusa a vármegyei tisztikar vojt, mely - mint már bevezetőben láttuk - nem csupán önkormányzati (vagyis természetükre, céljukra nézve is helyi) feladatokat old meg, hanem a kormány utasításait is végrehajüa, azaz természetükre nézve országos, megvalósításukat tekintve azonban helyi teendőket is ellát A tisztikar egyes tagjai a vármegyék székhelyén dolgoznak : ezek a központi tisztviselők : - a járásokban tevékenykedő tisztviselőket külső tisztviselőknek hívják. a) A tisztikar élén a vármegyében az alispán áll: a megye első választott tisztviselője s a tisztikar leje. Az 1870-es törvény szerint ö vezeti a törvényhatóság nevében a közigazgatást, s intézkedik minden ügyben, melyhez nem szükséges közgyűlési határozat, vagy nincs valamilyen szaktisztviselőhöz utasítva. Végrehajtja a közgyűlés határozatait - tehát az önkormányzati határozatokat, - de ezenkívül ő hajtja végre a kormánynak a törvényhatósághoz intézett rendeleteit is. - Ő hozzá futnak be a törvényhatósághoz intézett levelek, jelentések, kérvények stb. is. ö írja alá a megye nevében kiállított írásokat, ö rendeli el a karhatalom alkalmazását ő rendelkezik a megyei karhatalommal: a pandúrokkal. Havonta egyszer megvizsgálja a megye pénztárait és utalványozási joga van a közgyűlés ál.tai megállapított költségvetés keretein belül. • • • A közgyűlés és ap alispán előadói általános közigazgatási ügyekben a vármegyei jegyzők és aljegyzők: ezeknek vezetője a vármegyei főjegyző: az alispán első előadója és állandó helyettese. b) A tisztiűgyész a törvényhatóság jogtanácsosa : olyan ügyekben, ahol valamüyen jogi kérdés döntő jelentőségű, meg kell hallgatni véleményét. Az ö íeiadata az is, hogy felügyeljen az önkormányzati hatáskörben keletkezett szabályrendeleteknek és határozatoknak az országos törvényekkel és jogszabályokkal való összhangjára. Amennyiben a törvényhalóság valakivel pereskedik, ő jár el a törvényhatóság képviseletében, c) Az 4870-es törvény szerint a törvényhatóság felső fokon hivatalból gyámja és gondnoka a területén lévő valamennyi árvának és gondnokoltnak. A szülők által megbízott vagy ennek hiányában egyenesen a törvényhalóság által kinevezett gyámok és gondnokok neki kötelesek elszámolni védenceik vagyonának kezelésérői., Erre a funkcióra, mely gyakran igen nagy összegek felelősség mellett való kezelését jelentette, van szervezve az árvaszék, melynek egy elnöke és legalább két ülnöke van, tagjai ezenkívül a tisztiügyész, a számvevő, egy jegyző és a közgyám. d) A törvényhatóság pénzügyeinek technikai kezelését a főpénztáros és pénztárnokok látják el, mint láttuk a közgyűlés által megállapított költségvetési keretek között, az alispán utalványozására. Munkájukat a főszámvevő és a számvevők ellenőrzik, A pénztárosok és számvevők munkája a törvényhatóság törzsvagyonának, a pótadókból befolyt összegeknek és - vármegyéknél - a kormánytól kapott szubvenció kezeléséből s adminisztrálásából áll. A kormány V. annak fejében, hogy a vármegye saját apparátusával az önkormányzati hatáskört érintő ügyeken kivül az országos jel* legü ügyek helyi vonatkozásait is intézte s végrehajtotta az ennek során keletkezett kormányrendeleteket, bizonyos összeggel - amit végleg az 4883 :45. tc, állapított meg - hozzájárult a vármegye 43