A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.

I. 1867-1885.

ezek olyan tőkék voltak, melyeknek jövedelme bizonyos meghatározott célra (útfenntartás, nyugellátás stb.) volt fenntartva. Jövedelmi forrást képeztek a póíadókból, vámokból, hasznothajtó jogosítványokból, büntetéspénzekből, a törzsvagyont képező ingatlanok kezeléséből, bérbeadásából, értékpapírokból, alapok kamataiból származó bevételek. Az e feletti rendelkezés joga : kölcsönvételek, törzsvagyon szerzése vagy elidegenítése, bérbeadása, az évi költségvetési előirányzat megállapítása, a törvényhatóság zárszámadásainak, pénztárai kezelésének megvizsgálása, jelentős jog volt A törvényhatóságnak emellett jogában volt a lakosságot az állami egyenes (föld, ház, jövedelem, kereseti) adó bizonyos százalékának erejéig különféle helyi célok megvalósítása érdekében külön megadóztatni. Ezt az úgynevezett p óta dót az adóhivatalok mindenhol az állami adóval hajtották be: a várható összeget havonta előlegezték a törvényhatóságnak. A pótadó feletti rendelkezés joga szintén nagy lehetőséget adott a helyi uralkodó rétegeknek a dolgozók fokozott megterhelésére és azáltal saját maguk számára nagy jövedelmek biztosítására: a pótadókból történt helyi beruházások, építkezések stb, nekik hajtottak hasznot, jövedelmeikkel, mint a törvényhatóság közönsége ők rendelkeztek. Különös jelentőségű joga a közgyűlésnek a ti.sztviselők választása. A törvény szerint a tisztviselőket a közgyűlés 6 évre választja, kivéve a levéltárnokot, akit a főispán ^életfogytiglanra nevez ki. Ugyancsak a főispán nevezi ki a segéd- és kezelőszemélyzetet; tisztségük szintén életfogytig tart. Könnyű átlátni, hogy az egzisztenciájukat féltő tisztviselők 6 évenként való újraválasztása teljesen kiszolgáltatja őket a közgyűlésen képviselt vagyonos osztálynak, - esetleg jobb meggyőződésük ellenére is kényszerítve őket minden rendelkezés vak végrehajtására. A bizottság működésük alatt is ellenőrzi őket és bármikor fel is függeszthetők. A közgyűlés állapítja meg a tisztviselők fizetését is; a közgyűlés szervez uj törvényhatósági hivatalokat Vármegyénél a községek képviselőtestületei ne k bizonyos határozataival szemben a közgyűlés másodfokú fórum, tehát a gazdag polgárság és földbirtokosok* érdekeiknek megfelelően az egyes községek ügyeinek intézésébe is beleszólhatnak. A közgyűlésnek megvan azonkívül az a Joga, hogy a törvényhatóság egész közönségének nevében bármely sérelmesnek vélt rendelet végrehajtása előtt, de különben is felírhat a kormányhoz, megkísérelve annak saját érdekeinek megfelelő befolyásolását. Azonkívül a rendeletek végrehajtása a felírás körüli huzavonával legalább is elodázható. De ezekben az állítólag az «egész közönség* nevében szerkesztett feliratokban is csak az uralkodó osztály és helyi képviselőinek hangja szólal meg: a kizsákmányolt doigozók érdekeinek védelmét nem találjuk meg bennük. Megvolt végül a törvényhatóságoknak az a joguk is, hogy megtagadhatták az országgyűlés által meg nem szavazott adók behajtását és a meg nem ajánlott újoncok kiállítás át. Ez valóban jelentős jog volt, mert - mivel az adóbehajtást, s az újoncok kiállítását legalsótokon a vármegyének alárendelt községi közegek végezték, - lehetetlenné tehette azt, hogy a kormányzat országgyűlés nélkül próbáljon kormányozni. A kormányzat azonban -- mint majd ázlfc>ö*74 események meg fogják mutatni - néhány évtized múlva már meg fogja találni a módját a törvényhatóságok ezen (alkotmányvédelmi* hatáskörének ellensúlyozására. c) E rendkívül szélesnek látszó jogkör ellenére a kormánynak a törvényhatósági önkormány-* zat korlátozására irányuló törekvései már a törvényben is megfigyelhetők voltak. A törvény elrendeli ugyanis, hogy az olyan közgyűlési határozatok, m.elyek a költségvetés megállapítására, ingatlan vagyon elidegenítésére vagy szerzésére, kölcsönvételekre, a helybenhagyott költségvetésben elő nem forduló terhes (tehát a törvényhatóság számára kötelezettséget jelentő) szerzöcjések kötésére, vagy felbontására, koz építkezések re; uj hivatalok rendszeresítésére vagy megszüntetésére vonatkoznak, csak belügyminiszteri jóváhagyás után hajthatók végre. Megnyirbálja a törvény az önkormányzati jogot a kormánytól érkező rendeleiek végrehajtásában is. A törvényhatóságnak, ha valamely, a kormánytól érkező rendeletet törvénybe ütközőnek, károsnak, vagy éppen kivihetetlennek vél, 24 óra aiatt joga van jelentést tenni a főispánhoz, annak távollétében pedig a rendeletet kiadó miniszterhez fordulhat. Ha a miniszter ennek ellenére te fenntartaná a rendeletet, s az'alispán mégsem akarná végrehajtani, ugy azt azonnal köteles a főispánnak