A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.

I. 1867-1885.

A) A vármegyei törvényhatóság 1. A törvényhatósági bizottság szervezete és hatásköre a) A törvényhatóság az 4870 : 42. tc. szerint (saját belügyeiben önállóan intézkedik, határoz és szabályrendeleteket alkot, határozatait és szabályrendeleteit saját közegei által hajtja végre, tisztviselőit választja, mind az önkormányzati, mind az általános közigazgatási költségeket megállapítja és azok íedezetéröi gondoskodik, a kormánnyal közvetlenül érintkezik.* E jogkört a törvényhatósági bizottság teljes ülése az úgynevezett közgyűlés gyakorolja. Közgyűlést minden évben legalább kétszer kell tartani, A közgyűlésen a virilis. és választolt tagokon kívül hivatalból csak az alispán, főjegyző, tisztiügyész, árvaszéki elnök és ülnök, szolgabíró, főpénztáros, főorvos, főmérnök, levéltáros, számvevő és a vármegye területén lévő rendezett tanácsú városok polgármesterei bírnak tagsággal. A fontosabb ügyek közgyűlési tárgyalását egy un;-, (állandó választmány* készíti elő, mely a közgyűlésen kivül is ülésezik. Az állandó választmány szervezésére vonatkozólag a törvény bővebben nem rendelkezik, csak felállítását rendeli el. az egyes torvényhatóságok feladatává téve. hogy külön-külön szabályrendeletekben szabályozzák e választmány szervezetét, tagjainak számát stb. Lényegében véve feladata a közgyűlések szünetében beérkezett s tulajdonképpen közgyűlés elé tartozó ügyek intézése, s a közgyűlési határozatra való előkészítése. A közgyűlési elintézés módjára nézve a választmány indítványoz és javasol, végleges döntést azonban bármely ügyben csak a közgyűlés hozhat. A törvényhatósági bizottság közgyűlése mellett az állandó választmányon kivül egyes feladatok ellátására részben kezdettől fogva, részben a fejlődés során még további választmányok alakulnak: ezeknek tagjait a bizottság saját tagjaiból választja. Az (igazolóválasztmány* és az (állandó biráló választmány* a törvényhatósági bizottsági választásoknál jut szerephez: előbbi összeállítja a virilisek névjegyzékeit és felülvizsgálja a választások jogosultságát; az utóbbi ennek fellebbviteli fóruma. A (kijelölő választmány* a tisztviselők választásánál szerepel: összeállítja a Jelöltek Jegyzékét A (központi választmány* az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékeit állítja össze s a képviselőválasztások adminisztrálásában is szerepe van. Ezen tényleges hatáskörrel felruházott választmányok mellett azonban a közgyűlés szervezési szabályrendelettel számos más. csupán véleményező szerepet játszó bizottságot is szervezhet a saját tagjaiból: ezeknek a bizottságoknak száma az egyes vármegyékben különböző a következő évtizedekben mindenesetre egyre növekvő tendenciát mutat b) Az 4870:42. tc. a közgyűlés hatáskórét részletesen a következőkben állapította meg : A közgyűlés legfontosabb joga a szabályrendeletek alkotása. Minden törvényhatóságnak ugyanis jogában áll saját illetékességi területére vonatkozólag törvényerővel szabályozni azokat a véleménye szerint lényeges kérdéseket, melyeket országos törvény vagy rendelet még nem szabályozott. Ezek többnyire helyi jellegű kérdések voltak ugyan, de szabályozásuk sok esetben (pl. szegényügyi, cselédügyi szabályrendeletek stb.) igen erős fegyvert adott az uralkodó osztály kezébe, helyzetének megszilárdítására, a kizsákmányolás fokozására. A közgyűlés joga volt szabályozni a járások (városokban kerületek) és a választókerületek beosztását. , A közgyűlés állapítja meg. hogy a törvényhatóság területén hol és merre építsenek, a törvényhatóság költségén fenntartandó utvonalat, középületet, hol alkalmazzanak nagyobb közmunkát. Ez a jog nagy előnyöket jelentett a helyi kereskedő és iparos burzsoáziának és a földbirtokosoknak, akik igy saját érdekeiknek megfelelően vezettethették az utakat, emeltették a középületeket, adták ki a nagy haszonnal járó közmunkákat A közgyűlés hatáskörébe tartozott minden, a törvényhatóság anyagi ügyeivel kapcsolatos döntés is, A törvényhatóságnak mint a bevezetésben említettük volt magánvagyona és jövedelme. Az úgynevezett törzsvagyon állhatott ingó és ingatlan vagyonból (házak, földbirtokok, drágaságok, értékpapírok, élő- és holt felszerelés) és készpénzből, A vagyonhoz tartoztak az alapok is ;