Molnár András (szerk.): Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága (Zalaegerszeg, 2006)
Béli Gábor: Degré Alajos és a régi gyámsági jog
vagyoni igényeire tekintettel a gyámság lényegi eleme tehát az árva vagyonának kezelése, vagyonának védelme volt, és csak ezáltal a gyámgyermek „személyes” érdekeinek szem előtt tartása. A régi gyámsági jog jellegzetességének számít az is, hogy ha az atyjában árvult osztozadan közösségben élt, pontosabban osztatlan közösségben maradt rokonaival, felnőtt — legalábbis nyilatkozattételi képességgel rendelkező, törvényes kort már elért — fivéreivel, nagybátyjáéval, unokatestvéreivel, a képviseletére jogosult családtag gyámként történő említésével nem lehet találkozni. A XIV. század végéig keletkezett forrásokban, ha tutor.ról tesznek említést, szinte mindig olyan gyámgyermeket kell érteni, helyesebben szinte mindig olyan gyámolt feltételezendő, aki mint tulajdonos már atyja osztály után maradt vagyonában birtokolt árvaként, és szorult gyámságra. Az osztozadan közösségben lévő gyámgyermek felett a felnőtt családtagok ugyanolyan potestast gyakoroltak, mint az atya, és az osztadan családi vagyont — legalábbis elvileg — az ő javára is kezelték. Nagyon jól mutatja ezt egyebek között eg)7 1368-ból fennmaradt, a somogyi szent Egyed apátság konventje által kiállított oklevél is, amely arról számol be, hogy Mathi Péter fia Benedek fia Miklós és Kozma fia Pál eladták kisberényi birtokukat. A bevalló levél tudósítása szerint az eladók Mathi Péter együtt birtokló unokái voltak. Ennek megfelelően saját személyükben jelentek meg és nyilatkoztak az elidegenítés felől, de az is kiderül, hogy Kozma fia Pál nemcsak magáért nyilatkozott, hanem „Georgii et V'alantini filiorum dicti Cosme puerorum in personis”, vagyis „Kozma gyermek fiai, György és Bálint személyében”, tehát nem törvényes korú öccsei nevében is. Az atyjukban árvult öccsök bátyjukkal, Pállal, és nagybátyjukkal, Miklóssal osztozadan közösségben éltek, ugyanis ha atyjuk, Kozma még életben lett volna, természetesen ő képviselte volna a két gyermeket, nevükben ő tett volna nyüatkozatot.9 Degré Alajos a vázolt sajátosságokra tekintettel vizsgálta továbbá az özvegy anya gyámságviselésének alakulását, és kimutatta, hogy az anya anyai eredetű vagyont érintő ügyekben képviselte a leányait, illeme akkor gyámkodott, ha a gyermeknek nem volt felnőtt férfi rokona. Ezzel együtt igazolta azt a korábbi feltételezést is, miszerint a XV. századtól már az anya kezelte a gyermek vagyonát és nevelte az árvát, ide nem érme a vá9 I Iazai Okmánytár IV. köt. (Szerk. Nagy Imre, Stummer Arnold, Ráth Károly, Yéghely Dezső) Győr, 1867. 206. p. 29
