Molnár András (szerk.): Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága (Zalaegerszeg, 2006)
Mezey Barna: Degré Alajos, az egyetemi tanár
Degré Alajos méltatói kivétel nélkül mindannyian említést tesznek az általa teremtett sajátos bírálati műfajról, mely lektorálás címén lényegében új értekezés írását jelentette. Egy sokkal nehezebb módszertani körben: idegen gondolatmenetet követve, más adatait használva, más mondanivalóját értékelve írt tanulmányt a témáról. E munkák hatalmas értékük dacára nem ékesítik a szerző publikációs listáját, hiszen azok mintegy „névtelenül” olvadnak át a bírált munka törzsébe.42 Bírálatainak tárgyszerűsége, tartalmi megalapozottsága, a téma továbbfejlesztésének konkrét javaslatregispiere javára vált tapasztalt és kezdő kutatónak, monográfia szerzőjének és rövid esszék jegyzőjének egyaránt.43 Ezt a stílust Degrének eg)' jellegzetes tulajdonsága alapozta meg, mely egyaránt jellemző volt tananyagírói, lektori vagy' tudományos kutatói módszertanára. Illés József és Eckhart Ferenc Degré Alajos magántanári képesítésével kapcsolatban adott bírálataikban egyaránt kiemelték Degré rendszerező és áttekintő képességét, „szép dogmatikus és történed képzettségét”, mellyel a felkutatott adatokat egybeszerkesztette és rendszerbe foglalta. Eckhart hangsúlyozta, hogy' Degré kutatásainak egyik legdícséretreméltóbb vonása, hogy munkája „nem csak egyetlen jogforrásnak elemzésén alapul’, hanem „oklevelek százának aprólékos adataiból építi fel egy intézmény történetéi’ ,44 IV. A magyar alkotmánytörténetet és joghistóriát kutató, előadó egyetemi tanár előbb-utóbb szembetalálkozik a nagy kérdéssel: hol is a jogtörténettudomány helye, s mi a funkciója (úgy' a tudományok rendszerében, mint) a jogászképzés szisztémájában. A tudományos pozíció abból a kétlakiságból következik, mely a joghistóriát a történettudományok és a jogtudományok határmezsgyéjére helyezi. Ahogyan Degré a Hajnik Imre halálával lehanyadott jogtörténet42 Vő. Bónis György - Sarlós Béla: Egyetemes jogtörténet. Budapest, 1956., Csizmadia Andor - Kovács Kálmán - Asztalos László: Magyar állam- és jogtörténet. Budapest, 1972., Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás története. Budapest, 1976., Kállay István: Úriszéki bíráskodás a 18-19. században. Budapest, 1984. 43 Máthé Gábor 1995. 13. p. 44 Eckhart Ferenc egyetemi ny. r. tanár bíráló jelentése, 1. p. ELTE MÁT Kézirattár. 21
