Molnár András (szerk.): Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága (Zalaegerszeg, 2006)
Mezey Barna: Degré Alajos, az egyetemi tanár
tudomány felemelkedését Eckhartnak tulajdonította, egy másik kérdés megoldását is Eckhart életművéhez kapcsolta. Degré úgy látta, hogy Eckhart híres programnyilatkozatának idején „az eseményeket, atj életet néző történések és a jogszabályokat kutató jogászok [...] mint két ellenséges tábor álltak szemben egymással. Jobb esetben csipkedték egymást, rosszabb esetben tudomást sem vettek egymásról. Köztük mind szélesebb lett a hasadék. Egészséges viták a problémák tisztázására nem indultaké’4S Degré Eckhart Ferenc jogtörténetről adott meghatározását fogadta el érvényesnek. Eszerint jog és történelem nem szétválasztható kategóriák.46 47 ,yljogtörténet egyrészt valamely nép jogi biográjiája, másrészt az általa alkotott jogrend története, ami nem biografikus, hanem rendszerező anyagg mindkettő legalább olyan pontos a történetírás, mint a jogtudomány számára.”41 Eckhart és nyomán Degré is ezzel a kéznyújtással sokat tett a jogászok, jogtörténészek és történészek összebékítéséért. A történelemtudomány szövetsége pedig, melynek nagyköveteként a történész Eckhart a jogtörténet-tudományt művelte, esélyt adott annak a jogtudományt uraló történelmietlen szellemnek a visszaszorítására, mely az ezer esztendős magyar alkotmányos modell timoni koncepciójának, az Európában egyedülálló magyar alkotmányfejlődésnek48 apológiáját adta. A jogtörténésznek pedig legalább annyira kell rendelkeznie történettudományi képzettséggel, mint jogászival. A jogtörténet csak interdiszciplinárisán művelhető. A jogtörténetnek a jogtudományhoz fűződő viszonya a jogászképzésben elfoglalt szerepre enged következtetni. A jogtörténet-tudomány Degré indulásának korában még nem volt a jogtudományok, a tételes jogok, a praxis szempontjából csupán a múlt relikviáinak gyűjteménye, hiszen maga az Eckhart-vita is azt bizonyította, hogy a közjog a jogtörténetet a legközvedenebb eszközeinek egyikeként tartja számon. A történeti iskola és a tradicionális, íratlan alkotmány koncepciója a jogtörténet-tudomány tanait praktikus érvekként alkalmazta. Ez az aktualizálás a világháborút 45 Degré Alajos: A magyar jogtörténetírás a 1 lorthy-korban. 91. p. 46 Eckhart Ferenc 1931. 269-271. p. 47 Eckhart Ferenc 1931. 272. p. 48 Legrészletesebb kifejtése: Timon Ákos: Magyar alkotmány- és jogtörténet, különös tekintettel a nyugati -államok jogfejlődésére. Budapest, 1902. |6. kiadás: 1923.] Kritikai elemzése: Vargyai Gyula: Adalékok a magyar nacionalista jogtörténetírás kritikájához. Timon Ákos: Állam- és jogtörténet-írása. In: Történelmi Szemle 1970. 451-479. p., továbbá Vargyai Gyula: Bírálat, kihívás és program Eckhart Ferenc programesszéjének keletkezéséhez. In: jogtudományi Közlöny 1986. 327-330. p. 22
