Molnár András (szerk.): Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága (Zalaegerszeg, 2006)
Mezey Barna: Degré Alajos, az egyetemi tanár
feladatokat látott el a könyv lektorálása kapcsán. A kézirathoz képest 10-15 százalék terjedelmet is kitevő lektori jelentésben ugyanis olyan, sokszor mondatokra, bekezdésekre lebontott elemzést végzett, és olyan szövegszerű ajánlatokkal élt, melyek azután beépültek a tananyagba. Kontrollálta és pontosította, olykor kiegészítette a tananyag adatait, tökéletesítette definícióit. A pedagógus egyetemi oktatónak a tankönyvekről alkotott véleményét tartalmazza a tankönyv kéziratához fűzött kommentárja. A lektor írásos véleménye ugyanis nem csupán a tudós Degré Alajos értékelését tartalmazta, de az egyetemi oktató, a tapasztalatokban gazdag pedagógus bírálata is volt egyben. A tankönyv ugyanis - írja Degré — „arra van hivatva, hogy joghallgatók hosszú ideig abból merítsék ismereteiket, sőt a munkát később is megtartsák, és a gyakorlati életben felmerült problémák történeti előzményeinek utána négyének, útmutatást kapjanak arra, hogy egyes részletkérdésekre hol találnak további útmutatásé’. „.. .a lektornak kötelessége mindazon problémákat JÖlvetni, amik a könyvet könnyebben tanulhatóvá teszik, vagy amikben valami kiegészítést lát szükségesnek, sőt azokat is, amelyekben a felfogása eltér a szerzőétől, mert lehet, hogy jobbat, egyszerűbbet tud helyette ajánlani’.40 41 Fölhívja a figyelmet arra az oktatástechnikai kérdésre is, hogy a jelenlegi tantervekben a jogtörténetet elsőéves, tehát a tanulmányaikban kezdő hallgatóknak kell felvenniük. Ez pedig meghatározza a tananyag stílusát. Annak egyszerűnek, érthetőnek, rövidnek és tanulhatónak kell lennie, olyannak, amelyet az egyetemi tanulmányaiban első lépéseket tevő hallgatók is könnyen elsajátíthatnak. A tankönyvi lektor felelősségéről nyilatkozott a tankönyv második, átdolgozott kiadása kapcsán is, 1976-ban. „Tudományos dolgozat lektorálásánál elég agt vizsgálni, kellő alapossággal készült-e, tudományos kritikát érvényesített-e a szerző, nincs-e benne súlyos baklövés. A tankönyvnek azonban olyannak kell lennie, hogy a lényeges, fontos adatok mind benne legyenek, semmi felesleges eszmefuttatást ne tartalmazzon, hogy a tanulónak ne kelljen külön is válogatnia, mit tanuljon meg, mit nem, és olyan szerkezetben, felépítésben kerüljön előadásra, hogy a tanuló érdeklődését felkeltse. Persze, mindez elsősorban a szerzők felelősségét jelenti, de a lektornak is felelősséget kell vállalnia.. ,”.4! 41) Degré Alajos: Lektori vélemény a Magyar Állam- és Jogtörténet tankönyvnek dr. Csizmadia Andor által írt bevezetésről, I., III. B, IV'. A., VI. A. fejezeteiről. 1970. április 1. Gépirat. ELTE MÁT Kézirattár. 41 Csizmadia Andor Degré Alajoshoz, Piliscsaba, 1976. július 12. ELTE MAT Kézirattár. 20
