Molnár András (szerk.): Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága (Zalaegerszeg, 2006)

Mezey Barna: Degré Alajos, az egyetemi tanár

De mindennek tudatában is vallotta, hog)7 a joghallgatónak elmúlha­­tadan szüksége van a jogtörténetre. Azért is, mert a száraz, tételes jogot élettel tölti meg számára az immáron történelmi háttérrel, politikai össze­függésekkel, históriai rálátással bíró eset ismerete; azért is, mert a törté­nelem ízletessé, fogyaszthatóvá, élvezetessé teszi a jogintézményeket, s persze azért is, mert a mához szóló tanulságok összehasonlíthatatlanul könnyebben levonhatók, miután az idő már bebizonyította az aktuális döntés helyességét, avagy hibáját. Ezt pediglen csak a felkészült tanár képes bemutatni. Oktatói hitvallására jellemző az előadásokkal kapcsola­tos alapelve, miszerint „az előadás eredménytelenségének mindig elsősorban a tanár az oka”. Valljuk meg, ő nyugodtan állíthatta ezt, hiszen még szigorú kritikusai szerint is „az ő előadásai a legérthetőbbek valamennyi egyetemi előadás kötftf’.a (Nem is beszélve arról, amit Degré Alajos tanítványai, tisztelői, barátai egyöntetűen visszaigazolnak, s amely megalapozta kiváló előadá­sait: széleskörű olvasottsága, bámulatos emlékezőtehetsége, kitűnő nyelv­­ismerete.)23 24 Előadásmódját a hallgatók kedvelik, és az az általános véle­mény, hogy előadását jól tudják jegyzetelni.25 Nem véletlen, hiszen ars poeticája szerint az előadások célja „azoknak a% alapvető, leglényegesebb jog­­történeti tényeknek és fejlődési törvényeknek” a közvetítése a joghallgatók felé, „amelyeket a jogelmélet általános elveinek megértése és a hatályos jognak dialektikus alkalmazása céljából minden jogásznak ismernie kell”26 Munkamódszerére a legjellemzőbb részvétele a magyar állam- és jog­történet Csizmadia Andor szerkesztette tankönyvének kimunkálásában. A lektori jelentést olvasva nem juthat más eszünkbe jellemzőként, mint az „időbeli és tematikai sokoldalúság”,27 a rendszeresség, aprólékosság és áttekintőképesség. A több száz oldal gépírásos vélemény oldalakra, bekezdésekre, sorokra bontva tartalmazta javításait, észrevételeit, javas­latait, akár ténykérdésben, akár stiláris módosításokra vonatkozóan.28 23 PTE Á|K jkv. 1951. december 14. 24 Mdthé Gábor: In Memoriam Degré Alajos. In: Degré Alajos emlékkönyv. Bp., 1995. 12-13. p. 25 PTE Á]K jkv. 1951. december 14. 26 PTE Á|K jkv. 1951. június 6. 5. napirendi pont. 22 Máthé Gábor 1995. 12-13. p. 28 Degré Alajos: Lektori vélemény a dr. Csizmadia Andor által szerkesztett a Magyar Állam- és Jogtörténet tankönyv III. kiadásának dr. Kovács Kálmán által írt IV. (Feudális állam a XIII. századtól 1526-ig) fejezetéről; VI. fejezetének 2. pontjáról, a burzsoa kori 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom