Molnár András (szerk.): Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága (Zalaegerszeg, 2006)

Mezey Barna: Degré Alajos, az egyetemi tanár

tás életének része volt, akkor is, amikor a politikai kényszer elzárta a hallgatóktól, a tanítás lehetőségétől.3

I.

Életrajzírói feljegyezték, hogy Degré már hallgatókorában szokatlanul aktívan vetette magát a szakmai életbe. Felbukkant Illés József és Eckhart Ferenc környezetében is. Illés szemináriumában a Négyeskönyv kritikai elemzésével kezdte meg tudományos munkásságát, Eckharttól a forráskritika, a történeti jogi praxis kutatási módszertanát, a forrásfeltárás technikáját sajátította el. Angyal Pál professzor mellett is joghistóriával foglalkozott: az Angyal szeminárium büntetőjog-történeti kérdéseket dolgozott fel, sőt végül doktori disszertációját is Angyalhoz adta be.4 Szívósan készült a jogtörténész-létre: oktatónak és kutatónak tanult tervszerű munkával. A kor kiválasztási processusának megfelelően oktatói kvalitásai helyett inkább tudományos eredményei alapján figyeltek föl rá tanárai. A harmincas évek publikálandó kötetekké érett monografikus feldolgozásai5 hívták föl a figyelmet a tehetséges fiatalemberre.

Doktori oklevelének átvétele napján Szegedre kapott joggyakornoki kinevezést. Első munkahelyét tizennyolc nap múltán katonai szolgálattal, egy évre rá pedig a pestvidéki királyi törvényszék j egyezőségével cserélte fel. 1932 őszén már jelentkezett az Alma Materben, és az Illés József professzortól kapott meghívás alapján proszemináriumokat tartott. Bírósági munkája mellett Illés oldalán egyetemi adjunktusként oktatott. Az Egyetem Állam és Jogtudományi Kara hamarosan, már 1939-ben habilitálta,

3 Turbuly Lilla: Degré Alajos. Kézirat, Bp., 1989. Az ELTE Állam- és Jogtudományi karának Könyvtára, Szakdolgozat-gyűjtemény, Turbuly Éva: Degré Alajos tudományszervező tevékenysége. In: Ixvéltári Szemle 1994 3. sz. 33. p., Magyar életrajzi lexikon. (Szcrk. Kenyeres Ágnes) Bp., 1994. 183. p., A pécsi joghistóriai műhely az ezredfordulón. (A |anus Pannonius Tudományegyetem |ogtörténeti és Római jogi Tanszékének kiadványai 4.) (Szerk. Szekeres Róbert) Pécs, 1999. 7. p.

4 Degré Alajos: Közgazdasági bűncselekmények. Kézirat. Bp., 1930. Az ELTE /Miam és Jogtudományi Karának Könyvtára szakdolgozat-gyűjteményéből a szerző visszaszerezte munkáját, mert — saját bevallása szerint - nem ütötte meg az általa elvárt mértéket. A munka azóta ismeretlen helyen van.

5 A Négyeskönyv perjogi anyaga, a Négyeskönyv büntetőjogi elvei, magyar halászati jog a középkorban, 16-17. századi erdélyi büntetőjog vázlata.

12