Molnár András (szerk.): Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága (Zalaegerszeg, 2006)

Mezey Barna: Degré Alajos, az egyetemi tanár

s Degrét a magyar magánjog, perjog és büntetőjog magántanárává nyilvánította. Illés József szakvéleményében nyomatékosította, hogy a közel tíz éves oktatói gyakorlat során Degré „a jogtörténeti haladó szeminárium vezetésében if’ segédkezett, aminek révén „nemcsak széleskörű tudásra, de fejlett előadói készségre if’ szert tehetett.6 A folyamatos oktatásban az sem zavarta Degrét, hogy 1939-től az igazságügyi minisztériumba rendelték be szolgálatra, s hogy rövid katonai gyakorlata után miniszteri biztosként a székely szombatosok ügyeit kellett intéznie.7

Degré Alajos életének egyik fő célja a joghallgatók oktatása volt. Németh László idézi Degré Alajos visszaemlékezéseit, mely szerint „nem azért szereztem meg a magántanári képesítésemet, hogy a pályán tekintélyt adjon, hanem mert jogtörténész professzor akartam lenni”.8 Minden lehetséges alkalmat megragadott arra, hogy katedrához jusson, de a sors nem volt kegyes hozzá. 1940-ben a kolozsvári egyetem tanszékére pályázott, ahová végül is Bónis György kapott megbízást. A katonai szolgálatot és rövid hadifogságot követően 1947-ben a debreceni Egyetem jogtörténeti tanszékének helyettes vezetője, Flachbert Ernő indítványa nyomán a kar meghívta Degré Alajost a katedrára. A cívisváros jogi fakultása első helyen jelölte a tanszék betöltésére,9 ám a jogászképzés szűkítésére irányuló kormányzati szándékok gátat vetetettek egyetemi tanárságának. A minisztérium elhalasztotta döntését a tanszékvezetői poszt betöltéséről, s mint az ismeretes, a fakultás működését is felfüggesztette.10

Ezután a sors Baranyába vetette. 1948-tól a pécsi ítélőtáblán dolgozott, s ekkor kapott meghívást előadások tartására a pécsi egyetem jogi karára. 1949-ben már tanszéki joggal felruházott előadóként tartotta a Jog- és

6 Viski Illés József egyetemi ny. r. tanár bíráló jelentése a budapesti kir. magy. Pázmány Péter Tudományegyetem tekintetes Jog- és Államtudományi Karához, 1939. ELTE MÁT Kézirattár 5. p.

7 Németh László: Degré Alajos miniszteri biztosi tevékenysége a székely szombatosok ügyében 1941-1944. In: Történelmi Szemle 2005. 1-2. sz. 69. p.

8 Németh László 71. p. 8. jegyzet.

9 Hachbert Ernő: Megjegyzések dr. Degré Alajos egyetemi adjunktus működéséhez. V. sz. melléklet a Pécsi tudományegyetem Allam-és Jogtudományi Karának 1955. június 3-án tartott tanácsüléséhez. Az Állam és Jogtudományi Kar Tanácsüléseinek Jegyzőkönyvei (a továbbiakban: PTE AJK jkv.) 1955. június 3. A fakultás hivatalos megnevezése 1950- ben változott meg, addig |og- és Közigazgatástudományi Karként működött.

10 Vö. Ladányi Andor: A magyar felsőoktatás intézményrendszerének változásai a felszabadulás után. In: A jogászképzés a magyar felsőoktatás rendszerében. (Jogtörténeti értekezések 14. sz.) (Szerk. Kovács Kálmán) Bp., ELTE Jogtörténeti tanszék, 1984. 195. p.

13