Molnár András (szerk.): Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága (Zalaegerszeg, 2006)

Mezey Barna: Degré Alajos, az egyetemi tanár

MEZEY BARNA:

DEGRÉ ALAJOS, AZ EGYETEMI TANÁR

Amikor Budapesten, az Egyetem téri tanszék félhomályos szemináriumában felbukkant magas, vékony alakja, elektromossággal telt meg a terem. Valami megfoghatatlant éreztem a levegőben, valami csak érzékekkel kitapinthatót. Életkedvből, tudományból, kedélyből, humorból álló elegyet: személyiségének magnetikus kisugárzását.

Hallgató koromban csak olvastam Degrét. Az egyetemen, hallgatóként nem adatott meg élőben hallanom; a szó szoros értelmében nem lehettem tanítványa. 1977-ben azután Kovács Kálmán az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar állam- és jogtörténeti tanszéke és az MTA támogatott akadémiai kutatóhelyének „Jogtörténeti Értekezések” című sorozatában közzétette a „Gyámsági jog kialakulása a dualizmus gyámsági kódexéig” című monográfiáját. Ekkortájt egyre többet bukkant fel a fakultáson. Vitákat vezetett, módszertani és tudományos előadásokat tartott a jogi karon, de az igazi rehabilitációja a bölcsészettudományi fakultáson történt meg: 1980-ban, Kállay István kinevezését követően a Történeti Segédtudományok tanszékén önálló szemináriumhoz jutott. 1982-ben a tanszék előterjesztése alapján a Bölcsészettudományi Kar tanácsa címzetes egyetemi tanári címhez is juttatta,1 1983-ban pedig, Révész Tamás tanszékvezetői megbízatásának kezdetén a Jogtudományi Kar elsőévesei is találkozhattak az idős tudóssal a rendes előadások keretében. Ugyanebben az esztendőben már speciális kollégiumot hirdetett a jogtörténet-tudomány módszertani kérdéseiről.2

Akik ismerik Degré Alajos élettörténetét, tudják, hogy milyen nagy jelentőségű volt számára a visszatérés a katedrához. Az egyetem, az okta1 Kállay István: Degré Alajos, a jogtörténész levéltáros. In: Degré Alajos emlékkönyv. (Szerk. Máthé Gábor - Zlinszky |ános) Bp., 1995. 23. p.

2 Beszámoló az ELTE Magyar állam- és jogtörténeti tanszékének oktató- és kutató munkájáról. (1976-2000), 2001. Az. ELTE Állam-és Jogtudományi Kara Magyar állam- és jogtörténeti tanszékének Kézirattára (a továbbiakban: ELTE MÁT Kézirattár).

11