Molnár András (szerk.): Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága (Zalaegerszeg, 2006)

Kapiller Imre: Zala vármegye főlevéltárnoka és a megyei levéltár vezetője (1939-1956)

levéltárban töltött munkaidejének döntő részében anyakönyvi ügyekkel kellett foglalkoznia.

Ezekben az években — ismert okokból, a zsidó-törvények miatt — hihetetlen módon megnövekedett a „családfakutatások” iránti igény. Az 1970-es években még közszájon forgott Zalaegerszegen, hogy Szabó Béla időnként hamis igazolásokat adott ki, ezáltal többeket megmentett az üldöztetéstől, esedeg a haláltól, a háború végén pedig leventekorú fiatalokat bújtatott a levéltárban. A dolog természetéből következően mindezekről nincs írásos bizonyíték, s hogy Szabó Béla sem beszélt róla soha, az már az ő szerénységéből következett.

A háborút, illetve a front átvonulását, és az orosz megszállás legveszélyesebb első heteit a levéltár és az itt őrzött iratanyag viszonylag épen átvészelte. Máig maradandó emlékként csupán egy géppisztolysorozat nyomai (lyukak) maradtak a vármegye feudáliskori iratait őrző raktár egyik ablakának vas-spalettáján. A felszabadítók egyéb kárt nem tettek, mint hogy az iratok egy részét felforgatták; a rend visszaállítása azután hosszú ideig adott feladatot Szabó Bélának. Az iratok mellett azonban volt a levéltárban oda nem való anyag is. Mielőtt Teleki főispán elhagyta az országot, Szabó Bélának átadta a családi levéltárát, s emellett éremgyűjteményét, egy kerékpárt és egy díszmagyarját. Nos, ez utóbbiaknak lába kélt.. .10

A vármegye levéltára ugyan épen maradt, de a megye területén lévő kisebb-nagyobb irat-együttesekben jelentős károk keletkeztek. A megyei törvényszék épületében orosz hadikórház létesült, az iratok jelentős részét kiszórták a vármegyeház udvarára, így ezek jórészt elpusztultak. Erről a budapesú népbíróság vezető bírája számolt be, akit az igazságügyminiszter küldött Zalaegerszegre, hogy közreműködjék a népbíróság megszervezésében. (Itt tudniillik a törvényszék épületében kívánták felállítani a zalaegerszegi népbíróságot.) A látottakról így számolt be a kiküldött: „Az épülettömb tetőzete és a fogházépület falazata több találattól elég súlyosan megrongálódott. A tetőzet kijavítását az államépítészeti hivatal közmunka keretében pár nap múlva megkezdi. Jelenleg az épülettömbből csak a fogházépület sérteden része áll az igazságügyi hatóságok rendelkezésére, mert a törvényszék, ügyészség és járásbíróság elhelyezésére szolgáló épületrészeket a Vörös Hadsereg elfoglalta, és ott tábori kórházat rendezett be. Az elfoglalt épületrészekben az igazságügyi ható10 Szabó Béla személyes közlése.

118