Molnár András (szerk.): Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága (Zalaegerszeg, 2006)
Kapiller Imre: Zala vármegye főlevéltárnoka és a megyei levéltár vezetője (1939-1956)
ságok vezetőit nem engedik belépni. Közbenjárásomra kivételesen megengedték, hogy a polgármesterrel és a törvényszéki elnökkel a kórház céljára elfoglalt helyiségeket megtekintsem. Szemlém eredménye a következő: A berendezési tárgyakat pár darab kivételével összetörték, és nagy részét eltüzelték, [...] az iratokat, valamint a telekkönyvi betéteket kidobálták az udvarra [...]. írógépek és irodaszerek ugyancsak összetörtek, elpusztultak.”11 Ugyancsak elpusztult Kanizsa város régi levéltára, amely a városházával együtt 1945 húsvétján eg}' belövés következtében porrá égett. A megyében lévő különböző irattárak állapotáról 1951. május 29-én az alábbi módon számolt be Szabó Béla a Levéltárak Országos Központjának: „A rendelet 2. pontjában foglalt utasításra jelentem: A lenti járás anyaga teljesen elpusztult, ellenben a tanács egyik helyiségében, a földön találtam a beolvadt novai járásnak az 1940-es évek elejéről származó iratait erősen megcsonkított állapotban, hiányos segédkönyvekkel. A letenyei járási irattárnak szintén az 1940-es évek elejéről származó kis töredéke a pincében, széthullott állapotban hevert. A nagykanizsai járás irattára 1945-ben teljesen megsemmisült. A zalaegerszegi járási anyag 1933-1944. évek közti időből kevés hiánnyal megvan, a tanács két helyiségében polcokra rakva, eléggé rendezett állapotban. Segédkönyvei hiányosak. A beleolvadt parsai járás 1945 előtti irattára egy másik, lépcső alatü, pinceszerű helyiségben van összezsúfolva, alig hozzáférhető helyen. A kötegek egy része szétbomlott. Hozzávetőlegesen az 1910-es évektől vannak meg, a segédkönyvek a volt alispáni irattárba lettek berakva. Az egész anyag kb. 30-40 állványméternyi. A zalaszentgróti járás 1945 előtti anyaga a tanács két földszinti helyiségében állványokra rakva 1932-től van meg, segédkönyvekkel együtt. A rend több helyen felbomlott. Nagykanizsa város irattára a háború folyamán elpusztult. Zalaegersysg város irattára az emeleti irattári helyiségben 1911-től van meg 1944-ig. Az 1911-1938. évi anyag selejtezésen ment keresztül. A polcra rakott iratok legnagyobb része rendezett, a segédkönyvek megvannak. A város pinceirattárában az 1910-1920-as évekből részben csomóba 1 Lukács Tibor: A magyar népbírósági jog és a népbíróságok 1945-1950. Bp., 1979. 128. p. 119
