Berényiné Kovács Gyöngyi: A levelesládától a „leveles tárházig”. Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012) 43-67.
B EREN YINE KOVÁCS GYÖNGYI A főispáni kinevezés hátterében befolyásos családi kapcsolatok is állhatták, például 1829-ben Szőgyéni Lászlót ültette főjegyzői székbe József nádor, az apja, Szőgyéni Zsigmond személynök (personalis) érdemeire hivatkozva.39 A fentiekhez hasonló eljárás során Pest megye főispánja 1836. augusztus 30-án Szentkirályi László nádori ítélőmester (septemvir)40 fiát, Móricot tette meg aljegyzőjévé.41 A fiatal Szentkirályi már ekkor kitűnt jeles tulajdonságival.42 1 841 -ben a főispáni helytartó a főherceg utasításának megfelelően két rendkívüli képességgel és családi kapcsolatokkal rendelkező középnemest, Nagy Istvánt, illetve Nyáry Pált jelölte a főjegyzői posztra. Pest megye nemesei mindkettőjüknek bizalmat szavaztak a tisztújító közgyűlésen.43 A jegyzői kar tagjai között a főjegyzőn kívül három, a későbbiekben négy aljegyző volt Pest megyében.44 A 18. század végétől meghonosították a tiszteletbeli (honorarius) állásokat is. Különleges szerepüket a szakirodalom nem egyértelműen határozza meg, de a fennmaradt források alapján bizonyítható, hogy a főispán Pest megyében befolyásos családok sarjait nevezte ki tiszteletbeli fő- és aljegyzőknek.45 A tiszteletbeli aljegyzői címet hamarosan a harmadik, illetve második aljegyzői poszt elnyerése követte. Pest megyében nem egy, utóbb országos nevet szerzett közéleti férfiú e legalsóbb fokú hivatalban kezdte meg szolgálatát.46 Pest megye négyfős jegyzői hivatala 1805-ben évi 10 000 aktát gondozott, míg a kisebb megyék ugyanekkor 3 fős írnoki karral évi két- vagy háromezret. Ezért a „vezérmegye” a Helytartótanácshoz fordult, hogy kérje két további aljegyző felvételének jóváhagyását. Ezt a felettes szerv a nagy leterheltség miatt engedélyezte, mivel a levéltár és a pertár felügyelete egyaránt a jegyzői karra hárult.47 A két új tag fizetése a második aljegyző fizetésével volt egyenlő.48 A megye jegyzői hivatalában keletkezett kiadmányokat a III. Károly által 1733. március 31 -én adományozott pecsét alatt adták ki. Pest megye közgyűlése több mint 100 évvel később, 1836. szeptember 1-jén a latin felirat magyar nyelvűvé változtatása miatt fordult a királyhoz. Ehhez V. Ferdinánd 1837. június 7-én járult hozzá.49 A Viligut nevű budai mester által készített pecsétnyomó használatba vétele után a régit 1837. november 13-án érvénytelenítették, majd a Magyar Nemzeti Múzeum őrizetébe adták.50 39 PML IV. 3-a/l. 1829: 4348. 40 1 793. szeptember 26-án Szentkirályi László Pest megye első aljegyzője, 1798. május 15-én főjegyzője, majd 1798. december 18-án a megye másodalispánja lett. 1810. szeptember 13-án első alispánná nevezték ki, emellett az 1811-1812. évi országgyűlésen Pest megye követe is ő volt. PML IV. 93. 2. kötet, 202-208. o. 41 PML IV. 3-a/l. 1836: 5700. 42 PML IV. 3-a/l. 1832: 5100. 43 PML IV. 3-a/l. 1841: 2301. 44 Héjjá, 45-46. o. 45 Galgóczy, 52-56. o. 46 Föglein, 1936. 170. o. 47 MOL C 44. fase. 1. No. 314. 48 PML IV. 3-a/l. 1805: 1977. 49 PML IV. 80/b. 17. sz. 50 Galgóczy, 62-63. o. 49
