Berényiné Kovács Gyöngyi: A levelesládától a „leveles tárházig”. Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012) 43-67.
A fő- és aljegyzők feladatai az 1810-es években jelentősen megnövekedtek. Ezek közé tartozott a köz- és kisgyűlések, valamint a törvényszéki ülések, továbbá számos deputáció jegyzőkönyvének a vezetése. Ezen feladatok ellátása évente akár 120- 140 napot is kitett. Minden hivatalos iratra az a jegyző írta rá a végzés kivonatát is, aki előadta az ügyet a nemesi plénum előtt. A főjegyző akadályoztatása esetén kisebb ügyekben az aljegyzők is megtehették ezt.51 így a levéltár rendben tartását hiába írta elő számukra a Helytartótanács, ezzel már egyre kevesebbet tudtak foglalkozni. II. József uralkodása idején a főjegyző az összes közigazgatási és politikai ügy rendes előadójaként naphosszat az íróasztal felett görnyedve próbálkozott a német hivatali nyelvvel, amelyet ha egy-két év alatt sem sikerült elsajátítania, akkor elbocsátották. Az aljegyző állandóan a bírósági tárgyalásokon ült, utána pedig végzéseket és ítéleteket fogalmazott meg.52 A jegyzők nem lajstromozták tovább a régi iratokat, csak a folyó ügyekkel foglalkoztak. A megoldást jelentő levéltári állás megszervezésének kiindulópontja a főjegyző levéltári munka alóli mentesítése volt.53 Ekkor a másodaljegyző átvette mind a régi, mind az újonnan keletkezett iratok kezelését. így alakult ki az önálló regestratori hivatal. Az intézkedések következtében a vármegye jegyzői kara két részre oszlott: a politikai hatóságra, élén a főjegyzővel, és az alsó fokú bíróságra az aljegyző vezetésével.54 Az 1841. évi megyei szabályrendelet X. cikkelye a jegyzői hivatal munkamegosztását is felvázolta. A közgyűlési ügyek előadói a jegyzők maradtak, a főjegyző feladata lett a polgári ügyekben érkezett panaszok felvétele. A második aljegyző az árvák ügyeinek gondozását látta el. A hivatal felügyelte továbbra is a közgyűlés, a polgári törvényszék, a fenyítő törvényszék, a pertár, a számvevőszék és a pénztár ügy- és iratkezelését. Az előterjesztő jegyző gondoskodott arról, hogy a megyeháza kapujára három nappal korábban kifüggesszék a tárgyalandó ügyeket. A megyei közgyűlés elé kerülő ügyek tárgyalási sorrendjében nem történt változás, de ez a szabályzat rögzítette ezt először. A legfontosabb tehát a Kancellária és Helytartótanács felsőbb rendeletéinek kihirdetése volt, ezután az egyéb törvényhatóságok levelei, majd végül a magánosok folyamodványai következtek. Meghatározták továbbá a közgyűlések ügyvitelét, a hivatal nyitva tartását, a tisztségviselők felelősségre vonásának módját, valamint azok hatáskörét is.55 A nemesi leveleket ezután a tiszti ügyészeknek is szignálniuk kellett. Jelentős változás volt annak előírása, hogy a jegyzőkönyvek egy példányát a fóispánok küldjék fel a Helytartótanácsnak, ne pedig a megye.56A szabályrendeletet kidolgozó bizottság A LEVELESLÁDÁTÓL A „LEVELES TÁRHÁZIG ”____________________________ 51 Bizáki Puky, 1828. 39. o. 52 Föglein, 1936. 168. o. 53 Föglein, 1936. 169. o 54 Föglein, 1936. 168. o. 55 PML IV. 3-a/l. 1837: 3102. 56 PML IV. 3-a/l. 1841: 2237. A korábbi megyei jegyzőkönyveket valószínűleg két példányban készítették el, ebből az egyik példányt felküldték, a másikat feltehetőleg az alispán saját családi levéltárában helyezte el. A több füzetből összekötött megyei jegyzőkönyveket 1791. február 3-tól magyar nyelven vezették. A ránk maradt 750 kötetnyi jegyzőkönyvet és azok mutatóit a II. világháború idején restaurálták és újrakötötték. A hiányzó 12 évnyi mutatót Fára József folevéltámok az akkori világgazdasági válságra tekintettel gratis késztette el. (PML IV. 475-a. III. sorozat, 7621t/1938.) 50
