Keresztes Csaba: Kutatási lehetőségek és kutatási esetek az Új Magyar Központi Levéltárban 1970 és 1979 között. Levéltári Szemle, 66. (2016) 4. 67-85.

Kutatási lehetőségek és kutatási esetek az Új Magyar Központi Levéltárban... 77 szerezzen be írásbeli véleményt a Fővárosi Tanács VB Oktatási Osztályának vezetőjétől, valamint a XIX. kerületi pártbizottság titkárától (itt lakott a kutató). Ez utóbbi felszólítást, ma már ismeretlen okból, a levéltár „további intézkedést nem igényel” megjegyzéssel ad acta tette.56 Egy kutató a „Szociáldemokrata Párt és a Parlament 1944–1948” témában a nemzetközi gazdasági kapcsolatokra vonatkozó iratokat is kutatni akarta. A Pénzügyminisztérium elutasította az engedély megadását, arra hivatkozva, hogy „ezen iratok között ugyanis bizalmas, fontos állami és államközi érdekeket is érintő anyagok is vannak, és ezek publikálása nem kívánatos”.57 1974 júniusában a Belügyminisztérium azt kérte – Szolgálati használatra! minősítésű megkeresésében –, hogy három rendőrtiszt részére „szíveskedjenek segítséget nyújtani a Levéltárban végzendő kutató munkához”. E kutatómunka tárgyáról nem maradt írásbeli feljegyzés.58 1979 végén a Budapesti Műszaki Egyetem Tudományos Szocializmus Tanszéke küldött engedélykérelmet a levéltárnak, két témában. Az egyik téma „Az imperialista hatalmak szerepe az 1956-os magyarországi ellenforradalomban”, míg a másik a „Fehérterror Magyarországon” címet viselte. Ebben az esetben a levéltár főigazgatója fogalmazta és írta alá a válaszlevelet, tegező módon szólítva meg a tanszék vezetőjét (és a végén „elvtársi üdvözlettel” zárva azt). A főigazgató leszögezte, hogy semelyik témára vonatkozóan nincs anyag az Új Magyar Központi Levéltárban. Az előbbi esetében a Párttörténeti Intézethez kell fordulni, míg az utóbbi kutatását – 1919-ről van szó – az Országos Levéltárban érdemes végezni.59 A levéltár másik munkatársa Szolnok megye mezőgazdasági gépesítésére vonatkozó történeti kutatásra kért engedélyt több szervtől, de a kikérendő anyagokat nem részletezte. Ez lett a baj, ugyanis erre hivatkozva több helyről nem kapott engedélyt a kutatásra. A visszautasított kérelmező inkább letett az iratanyag kutatásáról, mert „a ceremónia nem éri meg a ráfordított időt”.60 A Minisztertanács Titkársága olyan külön megjegyzéssel is adott engedélyt a kutatásra, hogy „az államtitok védelméért az Új Magyar Központi Levéltár vezetője a felelős”. Ezt követően az engedélyező okiratra egy olvashatatlan nevű ÚMKL munkatárs kézzel ráírta: „Félre nem érthetően engedélyezik a kutatást! Megszorításom [!] annyi, hogy a személyek neveit nem lehet kiírni, és D. et.-nő a betekintésnél legyen jelen az államtitok védelme érdekében!”61 A Magyar Televízió (MTV) munkatársai – filmforgatókönyvek megírása érdekében – a háborús bűnösként elítélt személyek peranyagát kívánták tanulmányozni. A kérést – „államtitok védelmi okokból” – a Legfelsőbb Bíróság elnöke nem engedélyezte.62 A következő évben megint a levéltárhoz fordult az MTV, mégpedig a „Századunk” 56 MNL OL XXXIV–1–a–99. tétel –1885–1972. – Ez azt is jelenthette, hogy a kutató érdekében magasabb helyről „szóltak” a levéltárnak. 57 MNL OL XXXIV–1–a–82. tétel–27–1978. 58 MNL OL XXXIV–1–a–82. tétel –1031–1974. 59 MNL OL XXXIV–1–a–82. tétel–1599–1979. 60 MNL OL XXXIV–1–a–82. tétel–476–1976. 61 MNL OL XXXIV–1–a–82. tétel–835–1977. – A kutatási témája egyébként a felsőoktatás mennyiségi fejlődésének és szerkezeti átalakulásának megismerésére irányult. 62 MNL OL XXXIV–1–a–82. tétel–1434–1976.