Szabó Bence: Egy eltűnt levéltár nyomában. Adalékok az MSZMP Bács-Kiskun megyei archívumának történetéhez. Levéltári Szemle, 63. (2013) 2. 58-76.
S^abó Bence követelményektől. A felhalmozódó munkahátralék különösen Baján volt tetemes, ahol fél éves volt az elmaradás az ügyiratminősité séknél. Problematikusnak mutatkoztak a KISZ irattárai is: a szervezet megyei bizottsága 1963-ra még meg sem kezdte a KISZ KB ez irányú határozatának végrehajtását, pedig — miként az archívumvezető beszámolójában lejegyezte — az 1961. évi KISZ iratok minősítéséhez gyakorlati segítséget is kapott a pártarchívumtól az ifjúsági szövetség. Több szerv esetében komoly problémák adódtak az ügykezeléssel kapcsolatos rossz beidegződések, a határozatok helytelen végrehajtása miatt. A megyei és több járási bizottság esetében is rendszeresen előfordult, hogy az ügykezelők nem adták le az általuk kezelt dokumentumokat az irattáraknak, így egy-egy osztály irattári anyaga közel sem tükrözte azok valós, gyakorlati politikai és adminisztratív munkáját. Számos, belső használatra készített irat, jelentés, felterjesztés anyaga kerülte el így a központi ügykezelést és irattárat, mivel megrekedtek a keletkeztető osztályokon, illetékes bizottságoknál. Az alsóbb szintű pártszérveknél gyakran még a legfontosabb pártdokumentumokat, pl. a gyűlések jegyzőkönyveit, határozatait sem iktatták, sőt, az illetékes pártbizottságoknak sem adták le. Sokszor korábbi, már rég átadásra érett pártiratok is előkerültek az alap szervez éti irattárakból. 1956 a politikai, pártszervezéti változások mellett a levéltári iratanyagok tekintetében is fontos választóvonalat képez. A forradalmi események során a legtöbb pártszerv irattári anyaga elégett, szétszóródott, így egy-egy pártbizottság 4—5 évnyi teljes iratanyaga hiányzott. Az 1950 előtti időszakból nagyságrendekkel kevesebb pártirat maradt fenn, ennek okát Bársony Ferenc archíumvezető elsősorban az ügykezelés hiány osságawA magyarázta. „A Kecskemét székhellyel megszervezett MKP Duna-Tiszaközi Területi Bizottság (Kerületi Titkárság) munkája során keletkezett iratokból is rendkívül kevés került elő a rendezés során” — állítja Bársony 1970. évi munkabeszámolójában. „Nyilván a kezdeti időszakban nem sokat törődtek az iratok sorsával Erre utal Sajrankó Emánuel is a KV Szervezési osztályán 1945. július 19-én tartott beszámolójában, hogy a korábbi területi titkár ’Dobó a zsebében hordta a terület adminisztrációját, s ezt most megszervezni területi méretekben nem kis munka”’ 5 A rendkívül hiányos fond elveszett dokumentumainak részbeni — másolatokkal történő — pótlására a Pest és Szolnok megyei archívumok anyagaiban kellett kutatásokat folytatni. Az 1950 előtti megyeszervezet másik helyi vonatkozású bizottságának, az MKP Baján felállított Bács-Bodrog Megyei Bizottságának iratai közül is teljes évfolyamok hiányoznak, a megkerült két év iratanyaga pedig rendkívül töredékes, hiányos. Az iratveszteségből adódó károkat némileg enyhíthette, hogy az archívumok figyelmet fordítottak arra, hogy a központi, részben a megyei pártbizottságok és -szervek iratainak selejtezésre váró — tükröződő — irataiból szükség szerint pótolják az alsóbb pártszervek eredeti, elveszet irattári példányait. Ennek sikere azonban esetleges volt, „a teljesség igényével nem számolhatunk’1 — vélekedett az archívumvezető. A forradalmi események okozta károkon és a hanyag iratkezelésből adódó veszteségeken túl a közigazgatás 1950. évi átszervezése is visszás helyzetet teremtett az ezt megelőző időszak alatt keletkeztetett pártiratokban. A Kecskeméten működő MKP Dél-Pest megyei Bizottsága iratanyagaiból 1970-re Bács-Kiskun megye archívumába 62 6 MNL BKML XXXV. 1. £ 14. cs. 1. ő. e. Munkatervek és jelentések a pártarchívum tevékenységéről. Jelentés a megyei pártarchívum 1970-ben végzett munkájáról. 7 MNL BKML XXXV. 1. Ügyviteli iratok. 2. d. 4. dossz. 6. csomó. „Jelentés az MSZMP KB Titkársága 1961. május 23-i, a pártiratok selejtezési rendjére és a pártarchívumok felállítására vonatkozó határozata végrehajtásának helyzetéről”. Kelt: 1963. május 20.
