Szabó Bence: Egy eltűnt levéltár nyomában. Adalékok az MSZMP Bács-Kiskun megyei archívumának történetéhez. Levéltári Szemle, 63. (2013) 2. 58-76.
Egy eltűnt levéltár nyomában mindössze a Pest megyei archívumtól átvett néhány duplum jegyzőkönyv és egy körlevelekből összeállított sorozat került át. Emellett Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának Archívumában lévő, de területileg Bács-Kiskun megyéhez tartozó MKP fóndok iratainak sorsa is nyitott kérdést jelentett. A dokumentumok egy csekély, de értékes része, 534 lap mennyiségben, ugyan visszakerült Kecskemétre, de a pártszerv anyagainak döntő hányada a fővárosban maradt. „Továbbra is megoldatlan” — vetette fel a felemásan rendezett kérdést 1969. évi munkabeszámolójában az archívumvezető — „agMKP Dél- Pest Megyei Pigotts ága iratai pótlásának lehetősége. A megegyezés szerint egt a fondot a továbbiakban is a Pest-megyei archívum őrzi, mivel működési területe akkor közigazgatásilag Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegyéhez tartogott.”* A helyzet valamilyen formában történő rendezését Bársony több okból is mielőbb szükségesnek vélte, mivel: 1. az egykori MDP Dél-Pest Megyei Bizottságának illetékességi területe döntő részben 1950 után Bács-Kiskunhoz került; 2. a megyei archívum őrizetében álló Bács-Bodrog és Dél-Pest megyei járási titkárságoknak a ténylegesen is Kecskeméten működő megyei pártszerv volt a közvetlen felettes szerve; 3. mindezekből adódóan a megyei pártbizottság iratai olyan összefoglaló adatokat, jelentéseket, dokumentációkat tartalmaznak, melyek — az egyébként rendkívül hiányosan levéltárba került — járási bizottságok anyagaiból csak részben, vagy egyáltalán nem rekonstruálhatók; 4. Bács-Kiskun megye területére vonatkozó kutatási igény leginkább Kecskeméten jelenik meg. A disszonáns helyzet valamiféle rendezésére az archívumvezető a Pest megyei archívumban tárolt helyi vonatkozású pártanyagok legfontosabb dokumentumairól hiteles másolatok elkészítését és azok Bács-Kiskun megyei archívumban történő elhelyezését javasolta. Hosszú évek után, 1981-ben végre nyugvópontra került a Pest megyei archívumban elhelyezett, Bács-Kiskun megyei relevanciájú pártiratok kérdése, ugyanis az év folyamán sor kerülhetett valamennyi helyi vonatkozású pártszerv iratanyagának lemásolására. A kópiákat a megyei bizottság nyomdájában készítették, fotótechnikai eljárással. Az MKP iratmásolatokat az eredeti iratok rendjében helyezték el, gyűjteményként kezelt levéltári anyagként. Bács-Kiskun megye pártarchívumának belső élete Iratgyarapítás A pártarchívumok és a területi illetékességű közlevéltárak bár más-más feladatot láttak el, eltérő szabályok, munkautasítások szerint működtek, gondjaik-bajaik mégis meglepő hasonlóságot mutattak. Az egyik legégetőbb gond a raktárkapacitás és ezzel összefüggésben az állomány-gyarapítás kérdése volt. A helyi pártarchívumok munkájáról készült 1987-es beszámoló kiemeli, hogy az év során összesen mintegy 350 folyóméterrel gyarapodott a pártlevéltárak összesen 7679 folyóméternyi állománya. Az átvétel üteme csökkenő tendenciát jelzett, elmaradt az előző évi mennyiségtől. Ebben az évben Bács-Kiskun megye archívuma 10 és 20 fm közti iratmennyiséget vett át, melymegfelelt az országos átlagnak.9 . A pártlevéltárak az éves terv alapján befogadott iratokat borítólapokba és dossziékba helyezték el. Az archívumok telítettsége ebben az évben országosan 73% volt, de az érték helyi szinten jelentős ingadozásokat mutatott. Bács- 8 MNL BKML XXXV. 1. Ügyviteli iratok. 1. f. 14. cs. 1. ő. e. Munkatervek és jelentések a pártarchívum tevékenységéről. Jelentés a megyei pártarchívum 1969-ben végzett munkájáról. 9 MNL BKML XXXV. 1. Ügyviteli iratok. 2. d. 4. dossz. Tájékoztató a helyi pártarchívumok 1987-ben végzett munkájáról és az 1988. évi terveikről. 63
