Szabó Bence: Egy eltűnt levéltár nyomában. Adalékok az MSZMP Bács-Kiskun megyei archívumának történetéhez. Levéltári Szemle, 63. (2013) 2. 58-76.
Egy eltűnt levéltár nyomában • jegyzék az MSZMP ... kerületi Végrehajtó Bizottság üléséről • rendezési terv ... Járási Bizottság ... évi irataihoz • leltár • fondkarton • fonddosszié. A pártarchívum a beérkező iratanyag főbb adatait hitelesített naplóba jegyezte be. Az általa őrzött valamennyi fondról törzskönyvi nyilvántartást, ún. fondkönyvet vezetett, amely tartalmazta az egyes fondok számát, címét, a beérkezés időpontját, a nyilvántartásba vétel időpontját és az átadó szerv vagy személy nevét. Az iratokról fonddossziét is vezetett az archívum, melyekbe összegyűjtötték az iratanyag átvételével kapcsolatos dokumentumokat, a fond anyagában végzett, levéltári feldolgozó munka során készült feljegyzéseket, valamint a levéltári segédleteket, nyilvántartásokat. A fonddosszié részét képezte a fondkarton, mely szabványosított formájú, alapvető nyilvántartási eszköz volt. A fondkartonról leolvasható volt a nyilvántartott iratanyag mennyisége, évköre, rendezettsége, segédletei. Fondcsoportokra bomló fond esetében csoportonként külön kartont kellett kiállítani. Az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága Archívumát a Titkárság 1961. május 23-ai, „a pártiratok selejtezési rendjére és a pártarchívumok felállítására vonatkozó határozatát alapján, még az év végén megszervezték. A titkársági határozat szándéka szerint a pártszerveknél képződött és az 1950-es — 1960-as évtized fordulójára jócskán felhalmozódott iratanyag egységes szempontú rendezésével, központi mintajegyzék alapján megállapított megőrzési minősítés megállapításával kívánta megalapozni a pártarchívumok felállítását. A pártszerveknél és a társadalmi szervezeteknél a selejtezés és minősítés elvégzésére ügyintézőket jelöltek ki, bizottságok alakultak, ugyanis a pártarchívum csak minősített és selejtezett iratanyagot vehetett át. Az iratokat tételes iratleltárakba foglalták az átadó szervek, majd az átadás tényét jegyzőkönyvben rögzítették. Ennek érdekében meghatározták az iratgyarapítás ütemtervét, melynek lebonyolítása során Bács-Kiskun megyében a helyszíni átvétel vált be, mint legpraktikusabb gyakorlat. Emellett sor került a Párttörténeti Intézetnek átadott, 1956 előtti MDP iratanyag visszaszállítására is a megyei archívumokhoz. A pártarchívumok szervezése tehát első lépcsőben az irattári anyag megőrzési tételekbe sorolása révén, a pártszervek irattáraiban vette kezdetét. A rendszerező munka azonban közel sem mindenütt haladt az elvárt ütemben. Bács-Kiskun megyében az iratselejtezések és iratkezelési gyakorlat szabályszerűségéről a pártarchívum vezetője 1963. évi beszámolójában megállapította, hogy bár az ügykezelésben folytatott iratminősítés eredményei általában kielégítők, azonban egyes szerveknél még hozzá sem fogtak a központi párthatározatok végrehajtásához. Több szerv esetében megjegyzi, hogy iratkezelési gyakorlatuk számos ponton szabálytalan, következetlen, szakszerűtlen vonásokat mutatott.5 A Kiskunfélegyházi Járási Bizottságnál például több azonos típusú irat esetében más-más megőrzési időt állapítottak meg. A Kecskeméti, Kiskunhalasi és főképp a Bajai Járási Bizottságoknál a minősítések üteme maradt el a 4 MNL BKML XXXV. 1. Ügyviteli iratok. 3. d. 1. dossz. 8. tétel. KB Titkárságának 1961. május 23-i határozata. 5 MNL BKML XXXV. 1. Ügyviteli iratok. 2. d. 4. dossz. 6. csomó. „Jelentés az MSZMP KB Titkársága 1961. május 23-i, a pártiratok selejtezési rendjére és a pártarchívumok felállítására vonatkozó határozata végrehajtásának helyzetéről”. Kelt: 1963. május 20. 61
