Szabó Bence: Egy eltűnt levéltár nyomában. Adalékok az MSZMP Bács-Kiskun megyei archívumának történetéhez. Levéltári Szemle, 63. (2013) 2. 58-76.

S^abó Bence

Az MSZMP KB Titkárság 1972 folyamán (február 28-ei dátumozással)3

megújította a pártarchívumokról rendelkező alaphatározatát. A módosító rendelkezés részletesebben kitért a pártarchívumok illetékességi és gyűjtőkörére is, de a pártanyag feldolgozásának módszereit nem érintette érdemben. A pártiratok rendezésének munkafolyamatait irányító, a pártarchívumok szakmai tevékenységéről szóló 1973-as szabályzat és útmutató alapjaiban az állampárt szervezeti összeomlásáig irányadó maradt.

3 MNL OL M-KS 288. f. 7. cs. 397. ő. e.

A pártbizottságok és -alap szervez etek iratainak többségét Bács-Kiskun megyében a megyei pártbizottság épületében létesített archívumban helyezték el Kecskeméten. A megyei pártlevéltár 1962 januárjában kezdte meg működését. Általános szabály volt, hogy a vezető pártszervek esetében a keletkeztetéstől számított tíz évnyi irattári őrzést követve, a KB osztályainak iratai esetében öt év elteltével adták át iratanyagaikat a pártarchívumoknak. A párt országos hatáskörű szervei esetében tovább csökkent a helyi őrzési idő: a fővárosi és megyei pártbizottságok esetében ez mindössze a keletkezéstől számítva három év volt. A járási, városi és nagyüzemi pártbizottságok területén pedig két év volt az iratátadási kötelezettség határideje. A pártalap szervez etek iratait a naptári év lezárulását követően kellett — volna — átvennie előbb a járási, városi pártbizottságoknak, majd pedig, selejtezést és irat-előkészítést követve, a következő évben a megyei archívumoknak. Ez esetben tehát az ügyvitelből aránylag frissen kikerült irattári anyagokat fogadtak be az archívumok, tehermentesítve a kisebb pártbizottságokat és -alap szervez eteket az iratkezelés és -megőrzés gondjai alól. A valóságban a folyamatos, határidők betartásával történő iratátvételt raktári hely- és munkaerőhiány miatt a pártarchívumok nem mindig tudták betartani

Levéltári feldolgozó munka a pártarchívumokban

A KB Titkársága 1961. májusi határozata alapján az MSZMP KB Párttörténeti Intézete kidolgozta a fővárosi és megyei pártarchívumok működésére vonatkozó részletes munkautasításait, majd az 1964-ben megjelent „útmutató” részleteiben is taglalta az állományba vett iratok rendezését, rendszerezését, jegyzékbe foglalásának szabályait és módszertanát, beleértve az archívumok szakmai és hivatali ügyviteli rendjét is. Az útmutató a megyei pártarchívumok illetékességébe tartozó irattári anyagok feldolgozását az alábbi munkafolyamatokra tagolta:

a) A

feldolgozás előkészítése: a fondképző történetének és a fond állapotának tanulmányozása, a rendezési módszer eldöntése.

b) Az

iratok őrzési idejének megállapítása és az iratanyag rendezése.

c) A

meg nem őrzendő iratok kiselejtezése.

d) Az

őrzési egységek formai-technikai kialakítása és leltározása.

Az archívumba került iratok feldolgozása során, az őrzési egységek borítólapjaira kerültek rá a bennük foglalt anyagra vonatkozó legfőbb információk, mint: a fond címe, az őrzési egység száma, az iratok keletkeztetésének időhatára, és a lapok száma.

Az útmutató az MSZMP szervek iratkezelésére vonatkozó munkautasításaihoz hasonlóan függelékben közölte a feldolgozó munka során alkalmazható szabvány formanyomtatványok mintáit, amelyek az alábbiak voltak:

60