Kocsis Piroska: A Magyar Országos Levéltár 200 éves jubileumának megünneplése 1956-ban. Levéltári Szemle, 62. (2012) 2. 61-83.
Magyar Országos Levéltár 200 éves jubileumának... A mai értelemben vett Országos Levéltár terve már 1848-ban megszületett, de hosszú ideig terv maradt. Csak 1874-ben jött létre az új intézmény, amit a belügyminiszter leirata Pauler Gyula országos levéltárnoki kinevezéséről és az „egyesített országos levéltár" felállításáról (1874. október 24.) képviselt a kiállításon. A Magyar Tanácsköztársaságnak — a katalógus szerint — „érdekes és sok tekintetben ma is példát mutató rendelkezései" külön fejezetet alkotnak a magyar levéltártörténetben. A levéltár a közoktatásügy részévé vált, az Országos Levéltár felügyeleti hatáskört kapott az ország levéltárai felett, intézkedések történtek a pusztulásnak kitett levéltári anyag védelmére. Ennek illusztrálására mutatták be a levéltár közoktatásügyi népbiztossághoz való csatolásáról, az Országos Levéltárügyi Tanács megalakulásáról, a levéltári megbízott utasítását az anyagbegyűjtés és az elhagyott magánlevéltárak megmentésére vonatkozó forrásokat. A két világháború közötti időszak levéltárakra vonatkozó rendelkezései néhány fontos szabályozást hozott a levéltár életében. Ugyan a kiállítás anyagában és a katalógusban nem jelenik meg az irányító miniszter, Klebeisberg Kuno neve, pozitívumként említődik meg az Országos Levéltár újbóli átadása az Oktatásügyi Minisztériumnak, a levéltár tudományos rangra emelése, majd a Magyar Nemzeti Múzeum kötelékébe [Országos Magyar Gyűjteményegyetem] való kapcsolása. A harmadik nagy egység már a magyar levéltárügy felszabadulás utáni életével foglalkozott. A nagyközönség nem kis megrendüléssel olvashatta az Országos Levéltárban az 1945-ös hadműveleti események folytán keletkezett tűzről szóló jegyzőkönyvet. A pusztulás képei mellett ott voltak a romok eltakarításának és az újjáépítésnek iratai is, majd a magyar levéltár területén döntő fordulatot hozó 1950. évi 29. sz. törvényerejű rendelet, mely az összes levéltárat egy központi szerv, a LOK hatáskörébe utalta, és felállította az egységes magyar levéltári szervezetet." E mellett ott volt az 1955. évi 32. sz. törvényerejű rendelet is, amely 1956. január l-jétől az Oktatásügyi Minisztérium Felsőoktatási Főosztályától a Minisztertanács hatáskörébe utalta a Levéltárak Országos Központja feletti közveden felügyeletet.100 A kiállított iratok az új központ munkáját is bemutatták, melyből kiderült, hogy a levéltárak „ma hathatósan támogatják a történettudományt, de emellett eddig is támogatták levéltári dokumentumokkal a népgazdaságot és a népművelést is", ami egyértelműen azt bizonyította, hogy a levéltárak tevékenysége „kiszélesedő tendenciát mutat".10 1 Ha nem is soroltunk fel minden bemutatott tárgyat és iratot, látható, hogy rendkívüli tartalmi gazdagság jellemezte a kiállítást, s az akkori beszámoló szerint „minden várakozásainkat felülmúló sikert ért el". Ráadásul azzal az eredménnyel is járt, hogy a látogatók közül többen ajánlották fel családi irataikat eladásra az Országos Levéltárnak. *** Összegzésként elmondhatjuk, hogy a 200 éves jubileum alkalmat adott a magyar levéltáros társadalom és ezen belül az Országos Levéltár eredményeinek és feladatainak áttekintésére, bemutatására, felmérésére és külföldi példákkal való egybevetésére. A meghívott külföldi vendégek hivatalos nyilatkozataikban és magánbeszélgetésekben egyaránt elismerték az Országos Levéltár munkatársainak munkáját a jubileumi találkozó megrendezéséért. A Levéltárak Országos Központjának anyagában található a 200. évforduló alkalmából rendezett levéltári ünnepi ülésszak beszámolója, melyet Szedő Antal, a LOK helyettes vezetője készített. Szedő így fogalmazta meg az ünnepi ülésszak célját: „az ünnepi ülésszakot [...] azért rendeztük, hogy egyfelől a Szovjetunió, a népi demokráciák levéltárosai között személyes kapcsolatok létrehozásával, eszmecserék útján minél szorosabb együttműködés számára teremtsük meg az alapokat, másfelől a szomszédos Ausztria levéltárosaival ismét felvegyük a személyes " A LOK megszervezéséről a 1610-26/1950. (VIII. 8.) VKM rendelet intézkedett. 100 GYENESEI, 2006. 17. ,0 ' KATALÓGUS, 1956,3-35. 80
