Kocsis Piroska: A Magyar Országos Levéltár 200 éves jubileumának megünneplése 1956-ban. Levéltári Szemle, 62. (2012) 2. 61-83.

Kocsis Piroska érintkezést, mert nem közömbös számunkra az ott lévő nagy mennyiségű magyar vonatkozású iratanyag felhasználása szempontjából, hogy milyen kapcsolatok vannak a magyar és osztrák le­véltárak között; végül, de nem utolsó sorban a Nemzetközi Levéltári Tanács kiküldöttjének meghívásával el akartuk érni, hogy szakmánk egyik nemzetközi tekintélye ismerje meg a magyar levéltárügy fejlettségét, nyissunk utat a népi demokráciák levéltárosai számára, hogy a nyugati levéltárosokkal megfelelő kapcsolatokat építhessünk ki, teremtődjön meg a megfelelő légkör a közelgő firenzei levéltáros kongresszuson a jó munka számára."10 2 A külföldi szakemberek részvétele, többségük hozzászólása emelte a konferencia színvona­lát, s pozitív mértékben hozzájárult a hazai levéltáros szakemberek tudásának, tapasztalatának gyarapításához. Az ülésszak azonban megmaradt a szűk szakmai konferencia keretein belül, s nem kapott érdemének megfelelő politikai súlyt. Mindezt azzal is alátámasztjuk, hogy a felső politikai vezetést csupán a kitüntetéseket átadó Kristóf István képviselte, de Andics Erzsébet, aki „pártvonalon" felügyelte a levéltáros szakmát, valamint a felügyelő miniszterelnök-helyettes nem volt jelen. Felvetődhet a kérdés: miért érdekes a ma számára ez a konferencia és kiállítás? A magyar levél­táros szakma akkor már évek óta mindenféle értelemben is a külvilágtól elzárva végezte munká­ját, még az ún. szocialista országok szakembereivel sem volt kapcsolata. Ez a jubileumi ülés­szak, még akkor is, ha nem lépett túl az '50-es évek „marxista—leninista" történetszemléletén, s nem érződött a hazai belpolitikai viták hatása, egyfajta kaput nyitott és „az együttműködés ed­dig még soha nem próbált terveit" kísérelte meg felvázolni. A folyamat a forradalom leverésé­vel ugyan megtört, de 1958-tól ismét a nyitás levegője volt érezhető. A kiállítás pedig még in­kább visszatükrözte a kort. Bár esetenként a régebbi korszakok kiválogatott levéltári dokumen­tumainál is a „haladó hagyományokat", a parasztmozgalmakat igyekeztek tükröztetni, ezeket az évszázadokat mégis a legérdekesebb és legfontosabb források képviselték. Ahogy közelítettek a mához, kezdett torzulni a kép, a forradalom és szabadságharc mindenhatósága után a mun­kásmozgalom, a kommunista párt üldözetése vált meghatározóvá, amit tetézett az 1945 utáni szocialista időszak dicséretét demonstráló iratok megjelenése. Mindezzel együtt — a korszak le­hetőségeit tekintve - e két rendezvény a magyar levéltártörténet jelentős lépcsőfokát jelentet­ték, amelynek nem volt folytatása... Rövidítések és Irodalomjegyzék 1. Kiadatlan források Magyar Országos Levéltár MOL XVIII-2-d XIX-I-2-f XIX-I-7-o XIX-l-18-a XIX-I-18-b Y 7 Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kitüntetési határozatok Oktatásügyi Minisztérium. Általános iratok Kulturális Minisztérium. Levéltári Igazgatóság, Levéltári osztály (Vegyes iratok, II.) Levéltárak Országos Központja. Altalános iratok Levéltárak Országos Központja. TÜK iratok Magyar Országos Levéltár Levéltára. Általános iratok M-KS 276. f. 91. es. MDP Központi szervei. Tudományos és Kulturális osztály 102 MOL XIX-I-18-a-86402-31-1956. 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom