Haraszti Viktor: A csődtörvény 20 éve - levéltári szemszögből. LSZ 61. (2011) 1.
Haraszt i Viktor magas) árat is szabhat. (Ennek bizonyítása nehézkes, de gyakorlati tapasztalatok utalnak rá.2 9 ) A vállalási árral kapcsolatban a mellékeltben csatolt Legfelsőbb Bíróság által hozott döntés az irányadó. A döntés alapján nagyon nehéz lenne bármilyen normatívát meghatározni. (A BH-t egyéb érdekes eleme miatt teljes szövegében melléklem, bár az állami szervek iratainak védelméről szóló jogszabály ma már nincs hatályban.) Mégis kinek az érdeke? Az egyik legfőbb szabályozást igénylő terület a magánirat-kezelésé. Az iratok tárolására, őrzési feltételeire is kiterjedő normatív szabályozás a köziratok kezelésére vonatkozóan létezik (35/2005. (XII.29.) Korm. rend.), de ennek hatálya csak a közirat-kezelő szervekre terjed ki. A Ltv. az ágazati irányítást ellátó miniszternek nem ad felhatalmazást a magániratkezeléssel kapcsolatos jogi szabályozásra, a 8. §-ban rögzített felhatalmazás csak a köziratkezeléssel és annak levéltári felügyeletével kapcsolatos rendeletalkotásra jogosít fel. A Ltv. „vegyes és záró rendelkezések" része több rendeletalkotási felhatalmazást tartalmaz, de mindezek a közirat-kezelésre vonatkoznak.3 0 Magánirat-kezelés esetében az Ltv. 32. § (1) bek. alapján a levéltárak — és egyúttal a közigazgatás - jogosítványai rendkívül behatároltak: „A nem közfeladatot ellátó szervek" a tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok kivételével „irattári anyaguk kezelésének módját maguk alakíthatják ki, de az illetékes közlevéltártól szaktanácsot kérhetnek, vele a segítségadás rendszeres módjára, illetve az iratok ajándékként vagy ingyenes letétként való megőrzésére vonatkozóan megállapodást köthetnek." A hivatkozott szakasz a magán gazdasági társaságokra vonatkozik és ide tartoznak az outsourcing tevékenységet végző irattáros cégek is. Ma Magyarországon bárki alapíthat és működtethet irattározással, iratrendezéssel foglalkozó vállalkozást, ennek sem cégjogi, sem képzettségi akadálya nincs. Irattározó cég felett szakmai felügye letet senki nem gyakorol, közvetve a megbízón keresztül lehet elvárásokat, feltételeket megfogalmazni, de csak a köziratok outsorcing keretében tárolása esetében. A magánirat kezelési, tárolási területet alapjairól kellene felépíteni, a magántulajdon tiszteletben tartásával, de az állami és közérdek figyelembevételével. Hosszútávon a maradandó értékű gazdasági iratok gyűjtése területén kilátástalan helyzetet teremt, hogy a teljesen szabályozatlan magánirat-kezelés iratkeletkeztető gazdasági szervei csak akkor kerülnek kapcsolatba a levéltárral, mikor a Cstv. „adós székhelye szerint illetékes levéltár" fogalma életbe lép, azaz a felszámolási eljárás elrendelésekor. Ezekben az esetekben is áttételes a kapcsolat, hisz a felszámoló és esetlegesen az iratrendező kerül kapcsolatba a levéltárral, a felszámolás alá 29 Több felszámoló szervezet közvetlen vagy közvetett tulajdonában állt irattározó vállalkozás, így pl. a PK-Econo Rt esetében a Doc-Sort Szolgáltató Kft, a Budapest Holding Rt esetében a Duna-Orion Ügyviteli és Szolgáltató Kft 30 A 35. § (4) bek.-e fogalmaz meg csupán néhány kivételt magánszemélyek és gazdasági társaságok vonatkozásában, de ezt is csak a köziratkezelési tevékenységük kapcsán: „Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hog)' a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszterrel, valamint a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a közjegyzők, a bírósági végrehajtók, valamint ezek kamarái, továbbá az igazságügyi szakértői névjegyzékbe bejegyzett természetes személyek és gazdasági társaságok, igazságügyi szakértői intézmények, hatósági tolmácsok, hiteles szakfordítók és büntető ügyekben közvetítői tevékenységet végző ügyvédek iratkezelését." 32
