Haraszti Viktor: A csődtörvény 20 éve - levéltári szemszögből. LSZ 61. (2011) 1.

A csődtörvény hús% éve — levéltári s m s %ögb ő l ke vállalja. A cég iratanyagának elhelyezésére egyebekben a Cstv. erre vonatkozó szabályai megfelelően alkalmazandók. (2) A végelszámoló a külön jogszabályban meghatározott módon köteles a végelszámolás alatt álló cég biztosítottjainak adatait átadni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek. A szerv erről szóló igazolását a végelszámoló köteles benyújtani a cégbíróságnak" Maradandó érték szempontjából tehát a Cstv. 53. § (1). bek. a hatályos, hisz ide utal a jogszabály. Ha a levéltár értesül a végelszámolás tényéről és időben lép, akkor a rendelkezésre álló végelszámolási források felhasználásával reális esély van egy előírásszerű irat átadás -átvétel lebonyolítására, azaz Ctv. elegendő biztosítékot ad a levéltáraknak. Az időben történő értesülésnek azonban gátja az a jogszabályi változás, mi szerint a Ctv. a végelszámolási eljárás során nem írja elő a levéltár értesítési kötelezettségét. A Cstv. alapján 1993. szeptember 2-tól a bíróságnak felszámolási eljárás kezdetén és lezárásakor értesíteni kell az adós székhelye szerinti levéltárat. (29. § f. ) Az adós székhelye szerint illetékes levéltár fogalma nem egyezik a területileg illetékes levéltár fogalmával, hiszen sok esetben fővároson kívüli telephelyen történő tevékenység a jellemző, csupán a cég székhelyét jegyezték be a fővárosban, de ez fordítva is előfordul.2

7 A levéltár értesítési kötelezettségének előírását minél hamarabb be kell emelni a Ctv.-be, oly módon, hogy az értesítési kötelezettségek felsorolását tartalmazó 102 § (3). bek.-ét kellene kiegészíteni az illetékes levéltár értesítési kötelezettségének kötelmével. A kiegészítés azért is lenne fontos, mert míg végelszámolás esetén rendelkezésre állnak források az iratrendezésre is, addig - ha végelszámolás felszámolásba megy át - s a levéltár már kap értesítést, nem biztos, hogy az iratokkal kapcsolatos források rendelkezésre állnak még. Mi legyen a csődtörvényben? A Magyar Levéltárosok Egyesülete választmányának megbízása alapján folyamatban van egy szükséges jogszabály módosító csomag kidolgozása. A Cstv.-t többször módosították ugyan, de a levéltári szempontból oly fontos 53. §. (2) bek.-e változott csupán kismértékben az elmúlt években, a többi szövegrész változatian maradt. Pedig szakmai összefogással a levéltárak érdekét szolgáló további változtatások talán elérhetőek lennének. Az 53. § kisebb mértékű módosítása a levéltárak részére előnyösebb pozíciót biztosíthatna. Véleményem szerint az alábbi szövegváltozat egyértelműbb helyzetet teremthetne az eljárások során (dőlt betűvel a javaslatok)-. 27

Az 1951-ben alapított Vegyszer, majd Vegyépszer (ma Nemzetközi Vegyépszer Zrt) adózási okokból székhelyét nemrég a Zala megyei Szentgyörgyvölgy településre helyezte át, mivel a település nem vet ki iparűzési adót. A vállalat nemzetközi és hazai nagyberuházások, autópálya-építések megvalósításában vett részt, a Magyar Országos Levéltár illetékességébe tartozik, ugyanakkor az adós székhelye szerint illetékes levéltár jelenleg a Zala Megyei Levéltár lenne. (http://www.gazdasag.hu/index.php?opdon=com content&view=article&id=310:tulajdonosvaltas-avegvepszernel&cadd=2&1 temid=57) (letöltés ideje: 2011. március 3.). Levéltári szempontból tovább bonyolítja a helyzetet, hog)' a nagy múltú céget tulajdonosai öt külön tevékenységi kört tovább vivő cégre darabolják fel, vélhetően nem az évdzedek óta egységes irattár szempontjaira tekintettel. E sorok írója mintegy hat évvel ezelőtt még egyben látta a vállalat több ezer ifm iratanyagát őrző irattárát az akkori székhelyen, ma is meglévő telephelyen a főváros XV. kerületében. (http://www.gazdasag.hu/index.php?opdon=com content&view=ardcle&id=342:oet-tarsasagra-bomlik-avegyepszer&cadd=2:hirek&Itemid=57) (letöltés ideje: 2011. március 3.). 29