Szendiné Orvos Erzsébet: Levéltárosok arcképcsarnoka. EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére. Szerk.: Héjja Julianna Erika – Sáfár Gyula. Gyula, 2017. 195–212.

Ez abban az időben íródott, amikor még Reszegi segédlevéltárnok nem hozta át még Váradról az államközi szerződés értelmében a régi levéltár anyagának egy részét, a töredékét Berettyóújfaluba. S hogy a tágas helyiségeknek legyen mégis némi levéltári színezete, az újfalusi községházán összegereblyélt régi írásokkal beteregettek három hosszabbacska asztalt vékonyan, hogy többnek tűnjön.”41

A Berettyóújfaluban töltött évek utolsó jelentős eseménye volt, hogy megszerkesztette Bihar vármegye monográfiáját (1938), amely több időtálló tanulmányt, cikket tartalmazott, többek között Kállai Gyula szociográfiai analízisét a bihari állapotokról, vagy Szűcs Sándor néprajzi tanulmányát.

Nadányi a második világháború végéig élt Berettyóújfaluban. Hivatali munkája nem volt sok, így szabadon verselgethetett. Ekkor írta a kisvárosi élet elmaradottságait kifigurázó szatírasorozatát Piripócs címmel.

Amikor elkövetkeztek a fasizmus rémnapjai, hamis iratokat gyártott az üldözötteknek, költészetében pedig felcsendült egy merőben új hang: a felháborodott tiltakozás az embertelenségekkel szemben. Menekülniük kellett felesége származása miatt, így került a család Budapestre. 1945 után az Országos Levéltárban dolgozott nyugdíjazásáig. 1949-ben a Magyar írószövetség hírhedt tagrevíziója őt is érintette: kizárták, és 3-4 évig nem jelenhetett meg verse. 1955-ben, hatvanhárom éves korában hirtelen ragadta el a halál.

Debreceni Állami Levéltár

Komoróczy György (1909-1981)

„A levéltári munka az én felfogásom szerint a múlt minden haladó hagyományának szeretetéből és minden visszahúzó erő szellemi, etikai eltaszításából fakadó tudományos tevékenység. Csakis az olyan forráscsoportok értékesíthetők, amelyek rendezett állapotban vannak. A levéltáros önzetlenül, áldozatkészséggel dolgozik, mert mások számára rendez, vagy akár selejtezi ki a fölösleges ballasztot, de ugyanakkor önző is, mert e tevékenységek nélkül boldogtalan lenne.”42

Komoróczy György levéltáros 1909. április 14-én született a Szatmár vármegyei Kapnikbányán, Komoróczy Péter községi főjegyző és Richter Gizella negyedik gyermekeként. Az édesapa az első világháború után nem volt hajlandó felesküdni a román államra, így állását veszítette. Budapestre költöztek, elég szerény körülmények között éltek. Komoróczy György 1920-tól a Lónyay utcai Református Gimnázium tanulója lett. 1928-ban könnyen felvették a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, hiszen középiskolásként országos tanulmányi

41 Szűcs Sándor levele Bakó Endréhez (Biharnagybajom, 1973. jan. 17.).

42 Hajdú-Bihari Napló, (1979. jól. 15.)

210