Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [17] 1987. 48 p.

Kiss Kálmán: A biográfiák felhasználásának módja és lehetőségei

KISS KÁLMÁN: A BIOGRÁFIÁK FELHASZNÁLÁSÁNAK MÓDJA ÉS LEHETŐSÉGEI A 60-as és 70-es években egyre több életrajzgyűjtemény látott napvilágot. A közkönyvtárakban, a tudományos kutatást segítő, a pártoktatást szolgáló intézmények és az iskolák könyvtáraiban egyaránt megtalálhatók ezek az életrajzkötetek. Nem feladatunk, hogy a biográfiák megjelenésének előzményeiről, a különböző életrajzgyűjteményekről ismertetést, esetleg kritikai elemzést adjunk. Elsősorban arra szeretnénk vállalkozni, hogy a biográfiák felhasználásának lehetőségeiről és az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról adjunk számot, természetesen nem azzal az igénnyel, hogy ezt mindenhol és mindenkor alkalmazható receptnek tekintenénk. Mint középiskolai történelemtanár 34 éve, megyei középiskolai történelem szakfelügyelőként, ill. szaktanácsadóként 25 éve közvetlenül szerezhetek tapasztalatokat a fiatalok történelemszemléletét, világnézeti állásfoglalását befolyásoló különböző tényezőkről, a nevelők, a pártoktatásban résztvevők számára megfogalmazott nevelési célok megvalósításáról, az eredményekről és negatív jelenségekről. Az 1960-as évektől mint pártpropagandista, illetve 1972-től mint az MSZMP Szolnok Megyei Oktatási Igazgatóságának tanára aktívan részt veszek a MLEE hallgatóinak ideológiai képzésében, a politikai oktatásban. Tagja vagyok a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak, s főként téli estéken gyakran tartok különböző korú hallgatóságnak előadásokat — fiataloktól nyugdíjasokig. A biográfiák felhasználásának általános, elvi és gyakorlati kérdései Ügy vélem, hogy a biográfiák felhasználásával kapcsolatban néhány alapvető elvi kérdést tisztáznunk kell. A biográfiák felhasználását az oktató-nevelő munkában, a propagandamunkában, a politikai oktatásban, ifjúsági mozgalomban szükségesnek és hasznosnak, sőt nélkülözhetetlennek ítéljük meg. Ugyanakkor le kell szögeznünk azt is, hogy a biográfia felhasználása nem cél, hanem eszköz: a mindenkori nevelési — oktatási céloknak alárendelve kell ezeket használni, illetve beépíteni a nevelés, a tanítás folyamatába, a tömegpolitikai munkába. A biográfia egymagában nem szolgálja kellőképpen a történelmi tudatformálást. Teljes mértékben egyet kell értenünk Erényi Tiborral is, aki a Népszabadság 1987. augusztus 8-i számában közölt interjúban azt hangsúlyozta, hogy a „munkásmozgalom-történet elszigetelt oktatása nem szolgálja kellően a történelmi tudatformálást, hiszen önmagában nem adhat reális képet a történelmi folyamatokról". Ez a megállapítás természetesen fokozottan vonatkozik a biográfiára, hiszen egy-egy személyiségnek az életútját nem választhatjuk el az adott kor gazdasági, társadalmi és politikai viszonyaitól. Tapasztalataink alapján azt is mondhatjuk, hogy a leegyszerűsítő, egyoldalú életrajzok kevésbé motiválják a fiatalokat. A mai fiatal generáció igen kritikusan fogadja a történelmi (és egyéb) információkat, így többségül a csak „fehér" vagy csak „fekete" színezetű életpályákat is megkérdőjelezi. Sokat árthat a deheroizálás, de a reális tények elferdítése, vagy elhallgatása árán megírt, ,,példaképtár "-nak szánt életutak sem szimpatikusak. Az ilyen munkák deformálják a történelmi tudatot, erősítik a sematikus szemléletet, sőt cinizmust is ébreszthetnek. A magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyiségeinek életútja is példa arra, hogy gyakran ellentmnodásos, komoly külső és belső konfliktusokat megélt, hibákat elkövető emberek voltak ők is, akiknek életpályáját, cselekvéseit számos tényező befolyásolta. Egyegy téma vagy korszak elemzésekor a komplex történelmi látásmód kialakítását jól szolgálhatja az életpályák bemutatása, azok elemzése, s annak vizsgálata, hogy egy adott történelmi szituációban kinek milyen pozitív vagy negatív szerepe volt az események alakulásában. Több történelmi személyiség megismertetésével, életpályájuk bemutatásával alakíthatjuk tanítványainkban, a fiatalokban azokat a személyiségjegyeket, melyek alkalmassá tehetik őket a társadalomba való beilleszkedésre, a közös társadalmi feladatok vállalására. Gyakran lehet hallani, hogy a mai fiataloknak nincsen példaképe. Tapasztalataink szerint csakis több személyiség pozitív személyiségjegyeiből alakíthatnak ki fiataljaink követhető modellt, s az a fontos, hogy ilyen irányú ismereteik köre minél több személyiségre terjedjen ki. Ismeretes az is, hogv korunkban, a XX. században a nemzeti eszme a legtöbb országban a burzsoázia fegyvertárában a reakció